Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-10
9 megvannak a hátulütői. Az RMDSZ kormányzati együttműködése a valóságban nem csak gyor sította, hanem sok vonatkozásban lassította is a román társadalom demokratikus átalakítását. Nem a román politikai rendszer alakult át radikálisan, hanem – sok esetben – az RMDSZ kényszerült arra, hogy a román kormányzatok antidemokratikus döntéseihez assz isztáljon, sőt hogy ezeket a Nyugat előtt legitimálja. Az RMDSZ a kisebbségi engedmények fejében olyan rezsim politikai konszolidációjának lett az elősegítője, amely a Demokratikus Konvenció megsemmisítő veresége nyomán a nyugati nyomásra kiépülő "belső de mokráciát” továbbra is kemény pártállami ellenőrzés alatt tartja. Az alkotmány első cikkelyének (a nemzeti állam doktrínájának) megváltoztatásával szembeni román szembeszegülés arra utal, hogy a román politikai elit szemléletmódja még mindig távol áll a n yugati demokráciák látásmódjától. Felmerül a kérdés: vajon nem azoknak a nyugati szakértőknek (és az RMDSZ velük összhangban érvelő úgynevezett radikálisainak) vane igazuk, akik úgy vélik, hogy nemzetközi nyomással a kisebbségi jogok kikényszeríthetők a – csigalassúsággal haladó – demokratikus átalakulás úgynevezett befejezése előtt is, sőt éppen a kisebbségi kérdés rendezése nyithatja meg az utat a tényleges demokratikus átalakulások felgyorsítása előtt. A már idézett Will Kymlicka a keletközépeurópai társadalmak rákfenéjét a kisebbségi kérdés nemzetbiztonsági kérdésként való kezelésében látja. Úgy véli, hogy a kisebbségi kérdés "biztonságosítása” az antidemokratikus mentalitások és procedúrák igazi melegágya, hiszen a nemzetbiztonsági érvekre való hiva tkozással a demokratikus viták és eljárásmódok bármikor felfüggeszthetők. Az (alkotmányra alapozott) nemzetállami argumentáció kiiktatása tehát éppenséggel a demokrácia "legitim” felfüggesztését tenné gyakorlatilag lehetetlenné. Szó sincs tehát valamiféle "szimbolikus” politizálásról! A kisebbségi szempont érvényesülésének kikényszerítése ugyanis nem pusztán a romániai magyarság érdeke, legalább annyira a román demokráciáé is. Az együttműködés és a konfrontáció stratégiája tehát ebben az aspektusban sem ki zárja, hanem kiegészíti egymást. A többségi szempontot akceptáló "kompromisszum” a demokratikus elvek feladásával lehetne egyenértékű. vissza Dán – magyar nézeteltérés - Koppenhágai nagykövetünk bírált, ezért bírálták NSZ • 2002. október 10. • Szerző: F. O. , Sz. L. L. Visszautasította hazánk dániai nagykövetének egy lapnyilatkozatát az Európai Unió soros elnöke, Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő. Deseő László lapunknak elmondta: nem az elnökség menedzselését, hanem a tagjelöltekkel való kapcsolattartás egyetlen formáját, a külügyi tájékoztatók tartalmát bírálta. Deseő László kopp enhágai magyar misszióvezető a JyllandsPosten című dán konzervatív lapban tegnap azt nyilatkozta, hogy a dán elnökségtől csak akkor és olyan tájékoztatást kapnak uniós ügyekben, ami már az újságokban olvasható. A nagykövetet meglepte például, hogy az unió a csatlakozás után két évre védzáradékot tervez az új tagállamok által esetleg okozott gondok kivédésére. Állítólag hasonló bírálatokat hangoztat a szlovák és a lengyel nagykövet is. Rasmussen különösen rossz néven vette Deseőnek azt a megjegyzését, misze rint „Dánia nyíltságot követel az unióban, de velünk mégis titkolódzik”. Mint brüsszeli tudósítónk jelentette, a dán kormányfő sajtóértekezleten, Koppenhága pedig EU elnöki nyilatkozatban válaszolt: – Nagyon nyitottan elnököljük az uniót, és készek vagyunk a tájékoztatásra. Minden tagjelölt ország vezetőjével szoros és folyamatos kapcsolatban vagyunk. Azt viszont meg kell érteni, hogy a mostani tagállamok belső vitáiról mégsem mondhatok el mindent a tagjelölteknek, hiszen kemény alkuban állunk velük. Ami a védzáradékot illeti, a tagállamközi szerkezet soros elnökeként aligha adhatok tájékoztatást a közösségi vezető intézmény, az Európai Bizottság belső javaslatairól, hiszen nem is veszek részt a testület ülésein. A Brüsszelben is feltűnést keltő magyar nagyk öveti megjegyzést annál kevésbé értik, mivel a dán
