Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-10
7 Módosítani kellene a kisebbségi törvényt? Magyar Hírlap 2002. október 10. Bár csak egy százalék a kisebbségeket érintő visszaélések száma, néhány nemzetiségnél ez komoly problémát okozhat. Az örményeknél a jelöltek többsége nem az örmények közül kerül ki, a románoknál pedig veszélybe kerülhet a fővárosi önkormányzat megalakítása – derült ki a kisebbségi hivatal vezetőjének beszámolójából. Közben olyan jelzéseket is kap a hivatal, hogy a parlamentből kiszorult pártok állítanak kisebbségi jelölteket kisebbségi kedvezmények elérése érdekében. A nemzetiségek megoldást szeretnének a p roblémára. Súlyos helyzet alakulhat ki az örmény és a román nemzetiségnél az októberi kisebbségi választások után – véli a Nemzeti és Etnikai Hivatal elnöke. Heizer Antal a parlament emberi j ogi és kisebbségi bizottságának ülésén elmondta, a két kisebbségnél sok jelölt nem az adott nemzetiséghez tartozik. A NEKH vezetője olyan esetről is tud, hogy "a parlamentből kiszorult pártok állítanak kisebbségi jelölteket kisebbségi kedvezmények elérése érdekében”. Rendkívül súlyosnak nevezte a problémát. Szerinte ki kell egészíteni a kisebbségi törvényt: az adott nemzetiségek jogosultak annak megállapítására, kit tekintenek saját tagjuknak. A NEKH elnöke ugyanakkor leszögezte: egy százalék körüli a vissz aélések száma. Lányi Zsolt volt kisgazdaképviselő megerősítette lapunknak, hogy valóban indul örmény jelöltként a fővárosban az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület felkérésére. A szerveznek – Lányi elmondása szerint – csak magyarul beszélő, erdé lyi gyökerekkel bíró, a "székelység mellett elkötelezett örmények” a tagjai, akik a római katolikus egyházhoz szeretnének tartozni. A magyarországi kisebbséget most "keletről jött örmények képviselik, akik alig beszélnek magyarul” – közölte Lányi. Hozzátév e: ő ezt nem szeretné. Egyébként nem is tartják az önkormányzattal a kapcsolatot. A volt kisgazdapolitikus fontosnak tartotta hangsúlyozni: a szervezet egy kulturális egyesület, mely nem politizál, ugyanakkor "konzervatív, nemzeti gondolkodásúak” a tagja i. Azon kérdésünkre, miért indul most a kisebbségi választásokon, Lányi elmondta, nagyanyai vonalon vannak örmény ősei. Az országos örmény önkormányzat elnöke sajnálatosnak tartja, hogy befurakodtak közéjük olyanok, akik eddig semmit nem tettek az örménys égért. Az örmények elsősorban örmények, s csak utána tartoznak valamilyen egyházhoz – szögezte le Avaneszian Alex. – Magyarországon az örmények egy szervezett, zárt közösséget alkotnak, így ismerik egymást az emberek. Ebbe a közösségbe furakodott be az eml ített egyesület, melynek tagjai nem is járnak az örmény kulturális központba. Az is szégyenletes, hogy örményként indul egy parlamentből kibukott volt kisgazdaképviselő, aki eddig egyszer sem szólalt fel a kisebbségért. Az önkormányzat csak azokon a helye ken kezdeményezte kisebbségi testület megalakítását, ahol valóban élnek örmények. Tisztességesen szeretnének részt venni a választásokon, s ha elbuknak, az nem az ő szégyenük lesz – fogalmazott. Mint már korábban megírtuk, a román nemzetiségnél is okozhat problémát, hogy nem a kisebbséghez tartozók is kezdeményezték önkormányzat alakítását. Ez főleg Budapesten gond, ahol 18 kerület többségében nem románok kezdeményezték a választások megtartását, így nem románok alakíthatják meg a fővárosi önkormányzatot. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke lapunknak elmondta, összesen több mint húsz olyan önkormányzat alakulhat, melyet nem románok kezdeményeztek. Négy éve a harminc testületből csak húsz volt román, emiatt csak nagy nehézségek árán tud ott megalakulni az országos szervezet. Ez a veszély most ugyan nem áll fenn, de gátat kell vetni annak, hogy az állami támogatásokat nem az adott kisebbséghez tartozó személyek használják fel nem nemzetiségi célokra – jelentette ki lapunknak Kreszta Traján . vissza Komplementer stratégiák Magyar Hírlap 2002. október 10. Szerző: Bíró Béla
