Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-28
továbbá a bővítés mostani köréből kimaradó Bulgária, Románia és Törökország vezetőivel. Hazánkat Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter képviseli. Miután a brüsszeli csúcstalálkozón kijelölték a bővítés pénzügyi kereteit, tíz hónap halogatás után kialakult az EU mostani közös álláspontja, nem egészen két hónap maradt arra, hogy a tíz, 2004 elején bekerülő tagjelölt erről al kudozzon. Rasmussen hangsúlyozza, hogy az uniós ajánlat nem ultimátum, de „nincs sok vesztegetni való idő, ha decemberben sikeresen be akarjuk fejezni a csatlakozási folyamatot”. Verheugen szerint a tagjelölteknek „van mozgásterük, de csak a kijelölt pénzü gyi keretek között”. Prodi azt emelte ki, hogy teljesült a tagjelöltek legfontosabb, korábban már veszni látszó elvárása: 2004ben, a tagság első évében több tiszta uniós pénzhez jutnak, mint 2003ban. Mint jelentettük, pénteken Brüsszelben megajánlották a közvetlen agrártámogatásokat is, de az első évben csak a mostaniaknak járó összeg negyedét, és a szint csak 2013ra egyenlítődne ki. Közben azonban az agrárkassza fölé plafont húznak, az immár huszonöt országra megoszló keret reálértékben nem haladhatja m eg majd a 2006os szintet. A tíz új tagállamnak szánt térségfejlesztési alapot 25 és fél milliárd euróról 23 milliárdra csökkentették. De hajlandóak 2004re előleget is fizetni, valamint átcsoportosítanak a vidékfejlesztési alapba. Ha valamelyik új tagálla m még ezután is többet fizetne a közös kasszába, mint amennyit kap belőle, az egyszeri ellentételezésben részesül. A „spórolva bővítés” elve számtalan további vita során körvonalazódik majd a gyakorlatban, ráadásul Brüsszelben „előre elrendelték” a követke ző, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetés sarokszámait is. Ez azonban nyilván később alakul ki, immár az új tagállamok teljes jogú részvételével. A nagyjából ugyanannyi közös pénzt többfelé kell elosztani, s mint mondják, jobban érvényesül majd a rászoru ltság elve. Ez nyilván hátrányos lesz a mostani kedvezményezetteknek. A mostaniak belharca tovább folyik majd azért is, mert a német – francia alku elhalasztotta, de nem oldotta meg a közös agrárpolitika reformvitáit. A 2004 – 2006ra vonatkozó pénzügyi csomag ban a leendő tagországok kifogásolják a közvetlen agrártámogatások nagyon lassú kiegyenlítődését. Az újak tartanak attól is, hogy a mostaniak szolidaritása (anyagi áldozatkészsége) papíron marad. Vitatják azt is, hogy valóban szükség van három éven át elre ndelhető, és sok, szinte minden közösségi területre kiterjedő védzáradékokra az újoncokkal szemben. Kemény tárgyalások várhatóak az agrártermelési kvótákról, valamint hazánk esetében a befektetői adókedvezményekről is. A végleges pénzügyi összkép november végére alakulhat ki, Magyarország már 2004ben legalább kétszázmillió eurós brüsszeli többletre számít. A következő években, mivel a kifizetések visszamenőlegesek, nagyot ugranak az összegek – ha képesek leszünk sikeresen megpályázni, saját forrásokkal kie gészíteni és szabályosan felhasználni a brüsszeli alapokat. A brüsszeli alku lényegében minden komoly akadályt elhárított a bővítés elől, a ma Koppenhágában kezdődő alku „sikerre van ítélve”. A tét mégis nagy: az egyes részletek mögött eurómilliók rejlenek , valamint az a kiinduló pozíció, amelyet hazánk és a többi újonc elfoglal majd a jövendő alkuk során. Közben ki kell harcolnunk – a csehekkel együtt – , hogy az Európai Parlamentben húsznál több helyet kapjunk, annyit, amennyi a lakossági arány szerint jár . Közben Pat Cox , az EP elnöke méltatlankodva fogadta, hogy a brüsszeli csúcs az EP megkérdezése nélkül osztotta újra a parlamenti helyeket a 25 tagország között. – Csak az újságból tudtam meg, hogy már később, a bolgár és román csatlakozás utáni helyzetet is eldöntötték – panaszolta Cox. Bírálta azt is, hogy a konvent alkotmánytervezete szerint nem lenne még egy ír népszavazási ügy: ha egy tagállam nem ratifikálja a következő alapszerződést, akkor automatikusan kizárná magát az EUból. Az egyesült Európa h úszötven évre szóló alkotmányos alapszerződésének tervezetét teszi közzé ma Brüsszelben Valéry Giscard d’Estaing , az EU reformjával foglalkozó konvent elnöke. Kiszivárogtatások szerint a szöveg a szociális alapjogokat is kötelezőként bevenné az alapszerző désbe, amely egybefoglalná az EUt eddig létrehozó szerződéseket. A kisebb tagállamok bírálják a tervet, amely szerintük a nagyoknak kedvez. Viszont a közösségi jogkör több pénzügyi területre terjedne ki, így felmerül az uniós adó bevezetése is. Bába Iván , a Fidesz külügyi hivatalának vezetője három pontban aggályosnak tartja a múlt pénteki EUcsúcson körvonalazott álláspontokat. Erről vasárnap nyilatkozott lapunknak. Az ellenzéki politikus kifogásolja, hogy az Európai Parlamentben Magyarországn ak csak 20 helyet szánnak, noha a lakossági szám alapján szerinte 22 járna. Bába elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy az új tagországok mezőgazdasági termelői 2004ben az uniós támogatási szintnek mindössze 25 százalékához juthatnának hozzá, s a támogatá s mértéke csak 2013ban érné el az EUban akkor mindenkire érvényes szintet. Bába kifogásolja, hogy az EU szigorított a csatlakozási
