Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-24
státustörvényt, mert addigra az Országgyűlés elfogadja majd a szükséges módosításokat, és sor kerülhet a megállapodásra is az érintett szomszédokkal. Tab ajdi ugyancsak hangsúlyozta, hogy Magyarország képes kétoldalú alapon rendezni a státuskérdést szomszédaival. Szerinte a törvénymódosítások nem fogják csonkítani a kedvezménytörvényt. Sem Tabajdi, sem Bársony egyelőre nem kívánt részletekbe bocsátkozni a m ódosítások terjedelmét és jellegét illetően. Értesülésünk szerint a velencei bizottság ajánlásait akarják alapvetően beépíteni a tervezetbe, de szó van az oktatási segélynek az egygyermekes családokra való kiterjesztéséről is. Úgy tudni továbbá, hogy a tör vényből kimaradnak majd a munkavállalási passzusok. vissza Csúszhat a csatlakozási menetrend A soros elnök Dánia külügyminisztere úgy véli, ha az Európai Unió állam- és kormányfői ma kezdődő kétnapos brüsszeli tal álkozóján nem születik megállapodás, csúszhat a csatlakozási menetrend. A tizenöt tagállam külügyminisztere luxembourgi ülésén egyhangúan támogatta a Bizottság javaslatát a nagycsoportos bővítésre. Az előterjesztést Hollandia képviselője sem vitatta, bár Hága nyilvánosan kétségbe vonta Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia uniós érettségét. A tárcavezetők döntésére minden bizonnyal rábólintanak az állam- és kormányfők, így Brüsszelben komoly vita nélkül megszülethet a tíz országot magában fogl aló tagfelvételi lista. Növelte a nagycsoportos bővítés elfogadásának esélyét, hogy a bizottság a felkészülés szigorú ellenőrzését helyezte kilátásba — mondta az ülés után Günter Verheugen bővítési biztos. A tagállamok támogatásukról biztosították azt a brüsszeli javaslatot is, hogy a csatlakozási szerződésekhez csatoljanak olyan védzáradékot, amely adott esetben lehetőséget nyújt a tizenötöknek a belső piacot és az uniós együttműködést védő biztonsági intézkedések bevezetésére. Értesüléseink szerint Holl andia és néhány más tagállam a két évre szóló védzáradék érvényének kiterjesztése mellett kardoskodott a külügyminiszteri ülésen. A kibővülő unió intézményeinek összetételéről és működéséről a külügyminiszterek egyeztetett álláspontot tesznek az állam- é s kormányfők asztalára. A tárcavezetők megállapodása alapján az Európai Parlament létszáma 732re duzzad, a Magyarországnak és Csehországnak jutó törvényhozói helyek számát azonban csak a tárgyalások végső szakaszában, novemberben véglegesítik. (A Nizzai S zerződés a méltányosnál két képviselői hellyel kevesebbet ítélt meg a két országnak, emiatt sem Budapest, sem Prága nem zárta még le az intézményekről szóló fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon.) Megegyeztek a tizenötök a döntéshozatalhoz szükséges szava zati súlyokról, a határozatok blokkolásához elengedhetetlen voksok minimális összegéről, a soros EUelnökség rendjéről. A legkényesebb kérdésekről, az újoncoknak járó mezőgazdasági és regionális támogatásokról, a költségvetési visszatérítés módjáról azonb an nem született megállapodás a külügyminiszteri tanács ülésén. Az agrártermelőknek járó közvetlen kifizetések szóba sem kerültek Luxembourgban, az áttörést a francia — német alkutól várják a tagállamok és a tagjelöltek egyaránt. Németország addig nem hajla ndó a belépőknek járó agrártámogatások megvitatására, amíg nem kap garanciákat arra, hogy e járandóságokat fokozatosan leépítik. A juttatások legfőbb haszonélvezője, Franciaország egyelőre nem mutat hajlandóságot a felvetés megfontolására. Jacques Chirac f rancia elnök és Gerhard Schröder német kancellár a csúcs megnyitása előtt még egy utolsó kísérletet tesz a nézetkülönbségek elsimítására. Értesülések szerint a kompromisszum politikai nyilatkozat formájában rögzítené a felek kötelezettségvállalását. Ha a k ét vezető nem jut dűlőre, Brüsszelben aligha születhet meg a tagállamok közös álláspontja a mezőgazdaság finanszírozásáról. Nincs a tizenötöknek egyeztetett ajánlatuk az újaknak járó fejlesztési pénzekről sem. A brüsszeli
