Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-16
Klaus mesterkedései Népszava 2002. október 16. Ismét Václav Klaus pártja, az ODS gondoskodott politikai szenzációról Csehországban. Először Klaus közölte, hogy a decemberi kong resszuson nem pályázik az elnöki tisztségre, majd a párt végrehajtó bizottsága hivatalosan bejelentette, hogy az ODS Václav Klaust javasolja köztársasági elnöknek. A cseh alkotmány szerint a köztársasági elnököt a parlament kétharmados többségének kell meg választania. A jelenlegi parlamenti pártok képviselői semmi esetre sem szavaznának az ellenzék vezérére. Ilyen körülmények között Klaus esélyei a nullával egyenlőek. A koalíciós pártok választási programjaiban azonban a közvetlen elnökválasztás szerepelt c élként. Ám ennek megvalósulásához az alkotmányt is meg kell változtatni. Az ODS mostanáig ragaszkodott a parlamenti választáshoz, és mivel az alkotmányt csak kétharmados többséggel lehet módosítani, a koalíció meg sem próbálta ezt a kérdést napirendre tűzn i. Az ODS Václav Klaus jelölésének bejelentésével egyszerre azt is közölte, hogy a közvetlen elnökválasztást tartják célszerűnek és az alkotmány megváltoztatására törekszenek. Egyáltalán nem titkolták: ezt a döntésüket kizárólag az a cél vezérelte, hogy Kl aus legyen a köztársasági elnök. Szerintük az eddig ismertté vált jelöltek nem alkalmasak az államfői poszt betöltésére. A koalíció, élén a szociáldemokrata párttal, nem tehet mást, mint hogy támogatja a közvetlen elnökválasztásra irányuló kezdeményezést. Várható viszont, hogy ebből a történetből Milos Zeman sem marad ki és végül a két nagy ellenfél között fog a harc eldőlni. vissza Következik a második menet Írországban Népszava 2002. október 16. Szerző: Kepecs Ferenc A Ni zzai Szerződésről szavaznak, de az igazi tétet az Európai Unió bővítése jelenti Október 19én ismétlik meg azt a népszavazást, amelyen az ír lakosság a EU állam- és kormányfői által megkötött Nizzai Szerződésről dönt. A tavaly júniusi első refere ndumon — ha kis különbséggel is , de — a nemmel szavazók szereztek többséget. Ezzel akarvaakaratlanul elutasították az unió bővítését is, hiszen a Nizzai Szerződés létrehozói éppen az új tagok felvételéhez szükséges feltételeket kívánták megteremteni. A l egújabb felmérések szerint azonban a megismételt szavazáson az igen hívei lesznek többségben. Írországban azért kell népszavazást tartani, mert az alkotmány előírja: minden fontos nemzetközi szerződés kapcsán ki kell kérni a lakosság véleményét. A zöld sz iget ezzel a rendelkezéssel egyedül áll az EU tagállamai között. A többi 14ben némi túlzással már el is felejtették a Nizzai Szerződés ratifikálását, amely a parlamentek feladata volt, s amelyet azok annak rendjemódja szerint el is végeztek. Az írek elő ször tavaly június hetedikén szavaztak Nizzáról. A természetesen igen párti kormányzat, melyet elkényeztettek a korábbi, EUval kapcsolatos problémamentes referendumok, nem tett különösebb erőfeszítést véleményének propagálására. Annál hidegebb zuhanyként érte a nemmel szavazók 54:46 százalékos győzelme. A kiábrándító eredményt általában azzal magyarázták, hogy a Nizzapártiak nem tudták ellensúlyozni a konzervatívnacionalista erők propagandáját. Ezek azzal riogatták a lakosságot, hogy a Nizzai Szerződés a z európai békefenntartó akciókban, illetve a közös gyorsbevetésű erőkben való részvételre kötelezi Írországot, s ezzel veszélyezteti semlegességét. A lakosság történelemből táplálkozó ellenszenvét kihasználva ugyanezek azt terjesztették, hogy az ír katonák nak újra a gyűlölt angol tisztek parancsnoksága alatt kell majd harcba vonulniuk. De utaltak a Nizzai Szerződés azon pontjára is, amely a korábbinál nagyobb szavazatarányt biztosított az EU népesebb tagállamainak. Ezt a nem szavazat hívei úgy magyarázták, hogy Németország, Franciaország és különösen az egykori gyarmattartó NagyBritannia majd basáskodni fog a kicsiny Írország fölött. Elemzők rámutattak továbbá, hogy Nizza ellenzőinek győzelméhez hozzájárult az elképesztően alacsony — 32 százalékos — részvét eli arány is. A valamely ügy iránt elkötelezett választók — ez esetben a Nizzaellenes nacionalisták — ugyanis minden választásnál sokkal nagyobb arányban járulnak az urnákhoz, mint a nemtörődöm liberálisok. De a tavalyi ír nem legnagyobb tanulsága az volt , hogy a szakkérdésekről a parlamentnek kell határoznia, nem pedig a szükségképpen tájékozatlanabb nagyközönségnek. Hiszen végül is az történt, hogy az unió jövőjéről a választójogosult írek EUellenes 18 százaléka döntött. Reméljük, nem véglegesen. Az okt óber 19i második fordulóra a helyzet némileg megváltozott. Az EU tagállamai már korábban