Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-11
6 vizsgálják majd, mi vagy ki le hetett az oka annak, hogy a végig az élcsoportban haladó Magyarország végül kimaradt a bővítésből? Mi vagy ki lehet az oka annak, hogy Magyarország EUhoz csatlakozó szomszédainak gazdasági fejlődése meggyorsult, míg Magyarország az európai fejlődés perifé riájára szorult? Józan ésszel senki sem vállalkozhat ilyen negatív történelmi szerepre. – Mikorra szeretnék végrehajtani az alkotmánymódosítást? – A négypárti közös nyilatkozatba nagy viták után bekerült a 2002. december 31i dátum, mint végső határidő. Nem mondom, hogy a Fidesz és az MDF könnyen beadta a derekát, amit jelzett az is, hogy a nyilatkozatot ugyan aláírták, de nem voltak hajlandóak ezt a sajtó jelenlétében megtenni. Nagyon szerény alkotmánymódosításra készülünk, csupán a csatlakozáshoz elengedhet etlen változtatásokat javasoljuk, hogy a lehető legkisebb vita alakuljon ki. – Ha sikerül tartani a menetrendet, már a jövő év elején megkezdődik a népszavazási kampány? – Ahogy megszületik az alkotmánymódosítás, el lehet kezdeni a kampány közvetlen szakaszá t. A népszavazási kampány valójában 1995 óta tart, akkor indult el ugyanis a közvélemény felkészítését szolgáló EUkommunikációs stratégia. Ám míg az elmúlt hét évben elsősorban az európai integrációról szólt a tájékoztatás, most már sokkal inkább a csatla kozás hatásairól kell beszélnünk. – És májusban népszavazunk? – Amikor részt vettem Brüsszelben a csatlakozási tárgyalások legutóbbi, miniszteri szintű fordulóján, a külügyminiszterek munkaebédjén meglepően sokan érveltek amellett, hogy Magyarországon kellen e elsőként megtartani a referendumot, mert itt várható a legjobb eredmény. Egyes térségbeli országok nyomatékosan kérték, hogy segítsünk nekik a valószínűleg igen kedvező népszavazási eredményünkkel. Ezeket az igényeket örömmel fogadtam, és ha tényleg eleg et kívánunk tenni nekik, a választók véleményét májusban kell kikérnünk. A Külügyminisztérium teljes mértékben elhatárolódik azoktól a kijelentésektől, amelyeket Magyarország koppenhágai nagykövete egy dán napilapban tett az Európai Unió dán el nöksége tájékoztatási gyakorlatával összefüggésben. Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTIhez eljuttatott közleményben rámutat: Deseő László nagykövet a Külügyminisztériumtól nem kapott utasítást arra, hogy a dán elnökség tájékoztatási politikájával kapcsolatb an bármiféle véleményt megfogalmazzon. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a dán kormányfő visszautasította a koppenhágai magyar nagykövet egy lapnyilatkozatát, amelyben azt írta: az EU soros elnöki tisztét betöltő Dániától csak akkor és olyan tájékozta tást kapnak uniós ügyekben, amelyeket már az újságokban is lehetett olvasni. vissza A magyarok keveset tudnak róla, de támogatják NSZ • 2002. október 11. A magyarok többsé ge támogatja az ország EUcsatlakozását, noha a megkérdezettek zöme csak felületes ismeretekkel rendelkezik az integrációról. Erre a következtetésre jutott az M & C Communications Intelligens Unit által készített felmérés, amelyet ma tesznek közzé. A kutat ás az eddigi hazai hasonló vállalkozásoktól eltérően nem arra vonatkozott, hogy a magyarok szeretike az EUcsatlakozást vagy nem, hanem arra: vannake konkrét, megbízható értékítéletei a csatlakozás hatásairól. A kapott válaszokból kiderül: ellentmondásos ak az ismeretek. A megkérdezettek háromnegyede a csatlakozás mellett van, ugyanakkor a válaszadók mindössze 25,9 százaléka tudta megmondani, jelenleg hány tagja van az EUnak. A válaszolók kétharmada szerint Magyarország belépése az unióba min dent egybevetve kedvező hatással lesz ország életére. Ugyanakkor másként ítélik meg saját helyzetüket és másként az országét: szerintük országos szinten az életszínvonalban nem következik be jelentős változás, az egyének szintjén inkább számítanak a javulá sra. Korántsem látják ilyen kedvezőnek a magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az Európai Unióban, mivel sokan tartanak attól, hogy vállalataink nem versenyképesek vetélytársaikhoz képest. A válaszadók többsége nem kíván külföldön munkát vállalni, annak ellen ére, hogy sokan megfelelőnek tartják szakmai felkészültségüket. A válaszadók igen nagy arányban elégtelennek ítélték a tájékoztatás mennyiségét és minőségét. vissza
