Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-01
11 horizontja kicsit messzibb van, mint az orra vége, akkor azt is belátja, hogy ez (Kostunica győzelme) bátorítás minden nacionalistának, nemcsak a szerbeknek, hanem a szerbek ellenségeinek is, mindenkinek, aki Milosevics kabátujja alól pottyant ki, így vagy úgy. vissza A román alaptörvény és a „magyarveszély” NSZ • 2002. október 1. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán A napi politikai csatározások szintjére süllyedt Romániában az alkotmány módosításának vitája. A politikai érdekek – mint oly sokszor – a „magyarveszély” fegyve rének bevetését ezúttal is megkívánták. Románia már tavaly eldöntötte: az európai követeléseknek megfelelő módosításokat hajt végre alaptörvényén. Mivel azonban az alkotmánymódosítást az 1992ben elfogadott változat maga rendkívül körülményess é teszi, a legkisebb változtatás keresztülvitelére is a parlamenti pártok többségének támogatására van szükség. Ezért a 2000 végén hatalomra jutott Szociáldemokrata Párt (PSD) már tavaly párbeszédet kezdett a parlamenti erőkkel, a szélsőséges NagyRománia Párt kivételével, amely kezdettől bejelentette: nem támogatja a tervezett módosításokat. Néhány fontosabb változtatási javaslat körvonalazódott. Ezek főképp a magántulajdon állami garantálására, a parlament két háza feladatkörének pontosítására, az államel nöki jogkör kiszélesítésére, avagy szűkítésére vonatkoztak. Éppen ez utóbbi kérdéskör kapcsán robbant ki éles politikai vita az elmúlt napokban. Adrian Nastase kormányfő kijelentette: mivel Ion Iliescu jelenlegi államfő a közvéleménykutatások szerint a la kosság körében rendkívül magas népszerűségnek örvend, meg kellene neki adni az újbóli jelölés lehetőségét. A jelenlegi alkotmány értelmében egy személy legfeljebb két négyéves mandátum erejéig töltheti be a legmagasabb román állami tisztséget. Már 2000ben is viták voltak e kérdés körül. A jobboldal akkoriban azt hangoztatta, hogy Iliescut az 1990 – 1992, illetve az 1992 – 1996 időszakra, azaz korábban már kétszer megválasztották, nem jelöltetheti tehát újra magát az elnöki tisztségre. A baloldal úgy látta, miv el a törvényhozás az alkotmányt 1992ben fogadta el, Iliescu esetében az azelőtti mandátumot nem lehet beszámítani. Most azonban Nastase úgy kalkulált, hogy Francois Mitterrand például kétszer hét, azaz tizennégy évig volt Franciaország elnöke, Iliescu ped ig a 2000 – 2004es mandátummal együtt összesen csupán tíz évig, négy év tehát még beleférne, és ha már ennyire népszerű, ismét meg kellene neki adni a jelölés lehetőségét. Arra az esetre, ha ezt a parlament mégsem hagyná jóvá, Nastase saját jelöltségét hely ezte kilátásba. A javaslat, persze, csupán kísérleti léggömbnek bizonyult Nastase részéről, aki rendkívül vágyik az államfői bársonyszékre. Iliescu azonnal leszögezte: nem kívánja újabb mandátumra jelöltetni magát. Arra a kérdésre azonban, hogy támogatnáe Nastase megválasztását, az elnök diplomatikusan csak annyit válaszolt: – Az más kérdés. Nastase ezt követően újabb testcsellel próbálkozott. Bejelentette: ha a kormányt kívülről támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem hagy fel képtelen al kotmánymódosítási követeléseivel, nem kizárt, hogy a PSD felmondja az együttműködési megállapodást, s ez esetben 2003ban előre hozott választásokra kerülne sor. A kormányfő minden bizonnyal figyelembe vette, hogy amennyiben az idén novemberben Romániát me ghívják a NATOba, pártjának támogatottsága jövőre sokkal magasabb lesz, mint mondjuk két év múlva. Azzal pedig, hogy az RMDSZt az „oszthatatlan, szuverén és egységes román nemzetállam” megbontásának kísérletével vádolta, ügyes húzással maga mellé igyekez ett állítani a párt nacionalista szárnyát, amely már korábban is sokallta a kormány által a romániai magyarságnak tett engedményeket (egyházi és magáningatlanok, földek és erdők visszaadása, magyarul beszélő rendőrök, közigazgatási anyanyelvhasználat, magy ar feliratok stb.). Az RMDSZ persze nem az oszthatatlan és szuverén állam kitételt kívánja módosítani az alaptörvényben, az alkotmány első szakaszából csupán a „nemzetállam” meghatározást törölné, merthogy az országban a románon kívül másfél tucatnyi más n emzetiség is él. A szövetség ugyanakkor azt szeretné, ha az alkotmányban is tükröztetnék a kisebbségi nyelvhasználati és képviseleti jogokat, amelyeket az utóbbi években elfogadott törvények a nemzetiségeknek biztosítanak. A PSD elnöki tisztségét is betölt ő Nastase viszont megértette: mielőbb lépnie kell. Kényszeríti őt erre mamut méretű pártjának szakadozása, a párton belüli csoportok egyre erősödő viszálya. Mivel a novemberi prágai csúcsig a különböző frakciók hallgatólagos békét kötöttek, a NATObővítést követően várhatóan egymásnak esnek. Nos, Nastase logikája szerint nem kellene megvárni, amíg a belharcok szétfeszítik a pártot, a frakciókat előre
