Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-02
5 ratifikáló országokat: ezt mihamarabb tegyék meg. Mint ismeretes, a kiotói megállapodás a 2001 márciusában a japán városban rendezett klímakonferencia eredménye volt, amelyet több fontos állam, mint például az Egyesült Államok, Oroszország és Kanada sem írt alá. A mostani megállapodás fontos része annak a cselekvési tervnek, amelynek elfogadását célul tűzték ki, és eddig sok vita volt körülötte. Egyúttal ez az első részmegállapodás, amelyet elfogadtak - mondta az AFPnek a konferencia egyik francia küldötte, Jennifer Morgan, aki a Természetvéd elmi Világalap képviseletében vesz részt az értekezleten. Mások azonban úgy vélekedtek a Reuters hírügynökségnek, hogy bár történt bizonyos kérdésekben előrelépés, mégis úgy érzik, Johannesburgtól sem várhatók áttörő eredmények, ha így folytatódik az értek ezlet. Egy európai szakértő borúsan jegyezte meg, hogy nagyon nehéz úgy döntéseket hozni, hogy számtalan életbe vágó kérdésben kell napok alatt egyeztetni. "Nehéz a harmadik világ segélyezési problémáira és például a zöldenergiák hasznosítására egyszerre ö sszpontosítani." A minisztereknek még ma van lehetőségük az egyeztetésre, mielőtt az országok vezetői kezdenék meg a konferenciájukat. Számos szakértő úgy véli, hogy az alsóbb szintű konferenciák eredményességén múlik, hogy lesze Johannesburgban áttörés. A zárónyilatkozathoz szükséges fontos témakörökben azonban továbbra sincs összhang. Ilyen kényes célkitűzések például az orvosi ellátás nélkül maradó emberek számának felére csökkentése 2015ig, vagy a nyugati mezőgazdasági termelőknek biztosított pénzjutt atások egy részének átcsoportosítása a fejlődő országok számára. Ezt az Egyesült Államok ellenzi, illetve feltételekhez akarja kötni - írta az MTI. További vitatott cél az alternatív energiaforrások felhasználási arányának növelése. Még mindig nem sikerül t feloldani az Egyesült Államok és az EU képviselői közötti nézeteltérést sem: az amerikai küldöttek nem értenek egyet egyes globalizációs problémák megoldásának céldátumos rögzítésével, míg az uniós tárgyalók azt szeretnék, ha az elfogadandó akcióterv kon krét időpontokat tartalmazna. Miközben a konferenciatermekben heves viták bontakoztak ki bizonyos kérdésekben, a globalizáció ellen tüntetők ezrei vonultak Johannesburg utcáira, hogy kifejezzék ellenérzésüket a Földcsúcstalálkozó döntéseivel szemben. A h atóságok rohamrendőröket és géppisztolyos katonákat vezényeltek a konferenciaközponthoz, az utcákon pedig páncélos járművek cirkáltak. A város másik részén 3000 ember gyűlt össze, hogy kifejezze támogatását a délafrikai kormányzat, illetve a konferencia mottójául szolgáló fenntartható fejlődés iránt. A gyűlésen Thabo Mbeki elnök beszédében szólt a jelenlegi "globális apartheidről", amely elválasztja a szegényeket a gazdagoktól, és hangsúlyozta, hogy a szegények gondjainak orvoslása már nem tűr halasztást. vissza MHösszeállítás EUbelviták az ENSZbíróságról Az Európai Unió külügyminisztereinek hét végi helsingöri kötetlen tanácskozásán a Nemzetközi Büntetőbír óság (ICC) körüli vitában a dán EUelnökség olyan kompromisszumon dolgozott, amely elébe megy az amerikai állampolgárok mentesítésére irányuló washingtoni követeléseknek, de nem csorbítja túlságosan az új ENSZbíróság jelentőségét. Az Egyesült Államok olya n megállapodást akar kötni az egyes EUtagokkal és tagjelöltekkel, amelyben azok vállalják, hogy nem adják ki az amerikai polgárokat a bíróságnak. Jack Straw brit külügyminiszter Helsingörben azzal az érvvel kért megértést az amerikai álláspont iránt, hog y Franciaország már 1998ban hétéves mentességet szerzett a maga polgárai számára a bíróság joghatósága alól. Az EUtagállamok közül eddig NagyBritannia és Olaszország jelezte, hogy kész különmegállapodást aláírni Washingtonnal. Vasárnapi olasz lapértes ülések szerint ugyanakkor Silvio Berlusconi olasz kormányfő sem Washingtonnal, sem európai szövetségeseivel nem akar szembekerülni, s miközben pénteken Helsingörben kilátásba helyezte, hogy kész a különmegállapodás aláírására, szombaton azt is hozzátette, hogy semmiféle lépést nem tesz addig, amíg nem egyeztet erről európai partnereivel. A közös EUálláspont kialakítását a külügyminiszterek következő, szeptember 30ra Brüsszelbe tervezett ülésére ígérik. Olaszország volt egyébként az ICC létrehozásának leg főbb szorgalmazója, 1998ban Róma adott otthont a testületet életre hívó nemzetközi konferenciának. vissza MTIinformáció
