Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-30
8 A kormánypártok a volt kormányfő feltételeit korábban úgy értékelték, hogy a Fidesz az egyik legfontosabb nemzeti sorskérdésben felmondani készül az e ddigi nemzeti konszenzust és politikai zsarolást alkalmaz. Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője szerint a szocialisták ingerült reakciója, Orbán Viktor nyilatkozatának szándékos félremagyarázása rossz lelkiismeretüket tükrözte. Ám az alko tmánymódosítás feltételekhez kötését az MDF is visszautasította, Dávid Ibolya pártelnök szerint akkor van esély az előnyös csatlakozásra, ha a négy parlamenti párt egyetért az alapvető kérdésekben, ezért azonnal négypárti munkacsoport felállítását javasolt a. Ezzel összhangban Szili Katalin házelnök kezdeményezte egy Európapolitikai nagybizottság létrejöttét, melynek alakuló ülésén közös nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők. Ebben rögzítették a csatlakozási tárgyalások és a felkészülés legfontosabb kérdé seit, így megegyeztek abban, hogy december 31ig végre kell hajtani az alkotmánymódosítást, amelyhez a kormány — a miniszterelnök ígérete szerint — október 15ig benyújtja javaslatait. A kormánypártok örömmel nyugtázták, hogy az ülés minden résztvevője sza vát adta, hogy hozzájárul az alaptörvény módosításához. Szakértők szerint az uniós csatlakozáshoz csaknem a teljes alkotmány módosítására szükség van. A módosítás magában foglalná a nemzetközi jog és a belső, magyar jog viszonyának korszerű rendezését, to vábbá az állami hatáskörök egy részének nemzetközi szervezetre történő átruházását, amely annak garanciális feltételeit, adott esetben a kilépés kérdését is szabályozza. Mint ismert, a csatlakozásról ügydöntő népszavazást tartanak. Mivel az alkotmány hatál yos szövege nem teszi lehetővé a csatlakozást, még az előtt kell módosítani az alaptörvényt. Erre az egy esetre szóló speciális népszavazási klauzulát is be kell iktatni az alkotmányba. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a népszavazásnak mintegy megágyazza nak, azaz annak megtartását egyáltalán lehetővé tegyék. Az alkotmány módosítása nélkül ugyanis nincs miről népszavazást tartani. A népszavazáshoz más törvényeket is módosítani kell, így például a népszavazásról szóló jogszabályt. Módosítani kell továbbá a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályokat és az önkormányzati törvényeket, valamint fogalmi egyszerűsítésekre is szükség van, mert jelenleg csak a magyar állampolgárokra vonatkoznak bizonyos jogok és kötelezettségek. Ezeket a viszonosság alapján meg ke ll változtatni úgy, hogy az uniós államok polgáraira is vonatkozzanak. A csatlakozáshoz szükséges jogi ajánlásokat készítő testület szerint — melynek tagja Vastagh Pál (MSZP) és Dávid Ibolya (MDF) egykori igazságügyi miniszter is — az alkotmány módosítás a jelezné az Európai Uniónak, hogy a Magyar Köztársaság jogilag készen áll a csatlakozásra, a magyar állampolgárok milliói pedig tisztán láthatnák, hogy a csatlakozás nem korlátozza szuverenitásunkat, hanem alkotmányos garanciák mellett történik. Az ügydön tő népszavazás idejére feltehetően megtörténne a csatlakozási szerződés parafálása, amelyet a népszavazás eredményétől függően követhetne a szerződésnek az Országgyűlés általi ratifikálása. vissza Koncz Zsolt NÉPSZAVA Kucs ma ragaszkodik hatalmához Leonyid Kucsma ukrán elnök szombat este kijelentette: nem mond le, mivel a nép választotta államfővé, és ő teljes felelősséget érez az országban történtekért. Az ICTV magántelevízióban a néphez intézett üzenetében az államfő kij elentette, megérti, hogy honfitársai elégedetlenek, de határozottan elutasítja a hatalmi és a társadalmi rendszer erőszakos megváltoztatását. Az elnök az ellenzéki képviselőket tette felelőssé azért, hogy a nemzetközi szervezetek szankciókat léptethetnek életbe Kijev ellen — érvelése szerint ugyanis az ellenzék a parlamenti munka bojkottálásával megakadályozta a Nyugat által sürgetett pénzmosás elleni törvény elfogadását. Felszólította a radikálisokat: térjenek vissza a parlamentbe és ott bizonyítsanak mun kájukkal. Az ukrán ellenzék szeptember 16án és 24én nagygyűléseken követelte Kucsma elnök távozását és előrehozott elnökválasztások kiírását. Vezetőik 23án este az állami televízió egyes
