Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-28
6 valamint az igazságügyi vagy közlekedésügyi tárca vezetőjét. A Magyar Koalíció Pártja adja az egyetlen miniszterelnökhelyettest, a környezetvédelmi minisztert, aki valószínű leg továbbra is Miklós László lesz, az építésügyi és régiófejlesztési minisztert, valamint az agrártárca vezetőjét. Az utóbbival kapcsolatban két név merült fel (Podstránsky Vladimilé, aki eddig pénzügyi államtitkár volt, de korábban már mezőgazdasági álla mtitkárként is tevékenykedett, valamint Farkas Pálé, akit a szakma kevésbé fogadna el miniszternek). A legnagyobb vita a koalíciós partnerek között állítólag a belügyminiszteri poszt betöltéséről folyt, a felek végül megegyeztek, hogy ezt a KDH tölti be, valószínűleg Vladimír Palkóval. A kereszténydemokraták adják az oktatási minisztert és az igazságügyi vagy a közlekedési minisztert. Az ANO pedig a gazdasági miniszter (valószínűleg Robert Nemcsics lesz), az egészségügyi (talán Rudolf Zajac), valamint a ku lturális tárca vezetőjét (Lubomír Lintne vagy Imrich Béres az esélyes). Hírforrásunk szerint az államtitkári posztok elosztásáról, a parlamenti funkciók betöltéséről eddig még nem tárgyaltak. A házelnöki posztot a legkevesebb szavazatot elnyerő KDH követel i magának, mondván, Szlovákia még nem érett meg arra, hogy az elnök ne szlovák nemzetiségű legyen. Mikulás Dzurinda erről kitérően azt mondta: Szlovákia megérett arra, hogy a polgárokat ne nemzetiségi, vallási vagy egyéb kisebbségi kritériumok alapján oszt ályozzuk. Ugyanakkor fontos tudatosítani a különböző politikai erővonalakat. Tehát továbbra sem tudni, hogy Bugár Bélából házelnök vagy alelnök lesz. Az SDKÚ mindenesetre Zuzana Martináková személyében csak alelnököt jelölt. Dzurinda kitérően válaszolt arr a a kérdésre is, hogy mikorra áll fel az új kormány. Csak annyit közölt: az alkotmány szabta határidőn belül. vissza Mesic Hágába készül - A francia titkosszolgálatot vádolta Milosevics Népszava 2002. szeptember 28. Szlobod an Milosevics általános nyilatkozatával folytatódott pénteken a hágai Nemzetközi Törvényszéken a volt jugoszláv államfő elleni eljárás második szakasza, amelyben a horvátországi és boszniai háborúban elkövetett háborús bűnöket vizsgálják. A jugoszláv elnök ellen 66 vádpontot hoztak fel: a 90es évek jugoszláviai háborúi során elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, köztük etnikai tisztogatásokért kell felelnie hágai bírái előtt, s Bosznia esetében népirtásban való érintettség miatt is fel elősségre vonják. Milosevics azt hangoztatta, hogy a 90es évek balkáni konfliktusait a II. világháború idején a horvát fasiszták által szerb civilek ellen elkövetett vérengzések, s a horvátok és a bosnyákok szerbellenes politikája okozta. A horvátországi háborúval kapcsolatban csak horvátországi szerbeket állítottak bíróság elé — állította, hozzáfűzve, hogy a szerbek önvédelemből cselekedtek. Értesülések szerint Stipe Mesic horvát elnök jövő héten utazik Hágába, hogy a volt jugoszláv államfő ellen tanúskod jék. A srebrenicai mészárlás kapcsán Milosevics azt állította, hogy jóllehet a konfliktusban érintett valamennyi fél követett el háborús bűnöket, a mészárlás miatt csak egykori boszniai szerb vezetőket vádolnak. Megemlítette közülük Radovan Karadzsics akk ori boszniai szerb elnököt és hadseregparancsnokát, Ratko Mladicsot, akik állítása szerint semmit sem tudtak a muzulmánok ellen tervezett népirtásról. Milosevics ezután váratlan fordulattal megvádolta a francia titkosszolgálatokat, hogy közük volt az 1995. júliusi vérengzéshez: azt állította, hogy a srebrenicai muzulmánokat a francia titkosszolgálatok parancsnoksága alatt álló zsoldosok gyilkolták le. Kérdezzék csak meg Chiracot Srebrenicáról! — mondta. A jugoszláv exelnök állítása szerint 1995 júliusában Bernard Janvier tábornok, a jugoszláviai ENSZerők akkori parancsnoka találkozott a boszniai muzulmán kormány képviselőivel, hogy megállapodásra jussanak srebrenica szerb kézre adásáról, kidolgozzák egy népirtás minden részletét, amelyért a felelősséget a szerbekre háríthatják, s így igazolhatnak egy NATOintervenciót. Milosevics szerint a boszniai szerb hadseregben harcoló külföldi zsoldosok nem Ratko Mladics hadseregparancsnok, hanem a francia titkosszolgálat parancsait teljesítették, és ők hajtották végr e a srebrenicai mészárlást. vissza
