Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-05
14 látszanak: a híd átadása, tehát 2001. október 11. után háromnegyed évvel a szemé lyforgalom ötszöröse, a személygépkocsik forgalma tizenkétszerese, a buszforgalom pedig már 87szerese volt az egy évvel korábbinak, amikor a két város között még csupán komppal lehetett közlekedni. Az ÁSZ jelentése mindössze egy problémát talált vizsgálat a során: a Mária Valéria híd üzemeltetését. A közös fenntartás rendjéről ugyanis még mindig nem született megállapodás a két ország között. vissza Pártjelöltek kisebbségi színekben? Évente hat üléssel teljesülnek a törvényi e lőírások NSZ • 2002. szeptember 5. • Szerző: Czene Gábor Az országban összesen csaknem kétezer kisebbségi, ezen belül több mint háromszáz német önkormányzati vála sztást kezdeményeztek. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke lapunknak elmondta, hogy becslése szerint a német kezdeményezések tizede esetében kétséges, hogy valóban a német kisebbséghez tartozók szeretnéneke önkormányzatot alakítani. Két borsodi településről mindenesetre már bizonyossá vált: annak ellenére regisztráltak német kisebbségi kezdeményezést, hogy egyik faluban sem élnek német nemzetiségűek. Az álkisebbségi jelöltek felbukkanását többnyire az anyagi h aszonszerzés szándékával magyarázzák a szakértők. Milyen javadalmakról van szó? Heinek elmondása szerint az idén egy kisebbségi önkormányzat megközelítőleg 700 ezer forint állami támogatáshoz jut. Ezenkívül indulhat különböző pályázatokon, a települési önk ormányzat pedig – legalábbis elméletileg – köteles irodát bocsátani a testület részére. A kisebbségi önkormányzatnak csupán annyit kell tennie, hogy évente hat alkalommal ülésezik: ezzel teljesíti a törvényi előírásokat, és hozzájut az állami forrásokhoz. Annak nincs jogszabályi akadálya, hogy tiszteletdíj formájában a teljes összeg a kisebbségi, pontosabban az álkisebbségi képviselők zsebébe vándoroljon. Az országos német önkormányzat azt fontolgatja, hogy azokon a településeken, ahol gyanús kezdeményezése ket tapasztal, felhívást tesz közzé, kérve a lakosságot, ne szavazzon a nemkívánatos „kisebbségi” jelöltekre. Heinek abban bízik, hogy a nyilvánosság elrettenti az illetékteleneket, így végül eredménytelen lesz a választás. Ha mégis megalakul a kétes ident itású testület, az országos önkormányzat fellép annak érdekében, hogy ne juthasson hozzá németországi forrásokhoz, és a hazai közalapítványoktól se kapjon támogatást. Heinek Ottó sajnálatosnak nevezte, hogy a mostanában sokat emlegetett „etnobiznisz” a tel jes kisebbségi önkormányzati rendszerre rossz fényt vet. A valóságban – hangsúlyozta – a kisebbségi önkormányzatok nagy többségét valódi nemzetiségiek alkotják, akik hosszú évek óta tisztességesen dolgoznak. Hasonló álláspontot képvisel Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is. Mint mondta, az álkisebbségi jelöltek visszaélnek az identitásvállalás szabadságával, kárt okoznak a nemzetiségeknek, a közvélemény viszont hajlamos arra, hogy a hátrányt szenvedő kisebbségeket tegye felelőssé a t örténtekért. Kaltenbach vizsgálódása alapján 1998hoz képest ugrásszerűen megnőtt, százas nagyságrendűre tehető a vitatott kisebbségi kezdeményezések száma, és ezzel a problémával szinte valamennyi nemzetiségnek szembe kell néznie. Utalt arra, hogy korábba n számos alkalommal próbált jogszabályi módosításokat elérni a parlamentnél, de a törvényhozók erre nem voltak hajlandók. Kaltenbach elmondta, hogy azoknak a kisebbségi vezetőknek a felelősségét sem szabad elhallgatni, akik igyekeztek „blokkolni” a kezdemé nyezéseit, most pedig panaszkodnak a visszaélések miatt. A kisebbségi ombudsman egy újabb veszélyre is felhívta a figyelmet. Arra, hogy a kisebbségi jelöltek kedvezményesen mandátumot szerezhetnek a települési önkormányzatban. Kaltenbach úgy véli, fel kell készülni arra, hogy pártjelöltek is kisebbségi színekben indulnak majd a települési választásokon. Kérdésünkre közölte, hogy a feltételezése megalapozott, de további részleteket egyelőre nem kívánt nyilvánosságra hozni.
