Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-26
9 fórumon. Hasonló kérdés magyars zlovák vagy magyarromán viszonylatban is megjelenhet a csatlakozásunk után. A javasolt könnyített vízum a továbbiakban lehetőséget fog nyújtani arra, hogy megoldódjanak azok a határátlépési problémák, amelyek e területek gazdasági és kulturális hagyománya iból és a személyi kapcsolatokból adódnak – idézte az MTI az országgyűlési küldöttség tagját. A délelőtti ülésen az ETközgyűlés elé terjesztett bizottsági vélemény kimondja: a kalinyingrádi probléma kezelésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy az új EUtagállamoknak a schengeni kedvezményezett területbe való belépése nem járhat együtt azzal, hogy korlátozzák a nem uniós ETországok állampolgárainak szabadságjogait. Az elfogadott határozat kiemelte, hogy a kérdés rendezése elősegíti a baltitengeri régió gazdasági és politikai prosperitását. Egyúttal üdvözölte az Orosz Föderáció azon törekvését, hogy csökkenti a kalinyingrádi körzet katonai jelentőségét és a térséget különleges gazdasági zónává tervezi átalakítani. Az EThatározat felhívja az EUt és tagállamait, vezessenek be többször használható, hosszabb időtartamú vízumot, amelyet a diákok és fiatalok kedvezményes áron kaphatnak meg. A vízum feltétele, hogy birtokosa az orosz hatóságok által kiállított külföldi úti okmánnyal (nemzetközi útlevéllel ) rendelkezzék. A közgyűlés felkérte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBDR), valamint az Európai Beruházási Bankot (EIB), vegyenek részt aktívabban a térség gazdasági és infrastrukturális fejlesztésnek finanszírozásában. A vitában magyar rész ről Német Zsolt az Európai Néppárt nevében üdvözölte a körvonalazódó megoldást. Kiemelte, hogy az az oroszok számára elkerülhetővé teszi szuverenitásuk csorbulását a kalinyingrádi terület felett, egyúttal részükről is erőfeszítéseket követel határátkelőhel yek létesítésére, nemzetközi úti okmányok biztosítására. A megoldás jelentős abból a szempontból is – mutatott rá a felszólaló – , hogy inspirálhatja az uniót a könnyített vízumú határátlépés módszerének alkalmazására olyan területeken is, ahol kulturális, gazdasági hagyományok folytán ez később szükséges lehet. vissza Minden érv a kanadai vízumkényszer ellen szól Magyar Hírlap 2002. szeptember 26. Nem vezet be Magyarország vízumkényszert Kanadával szemben, az Orbán kormány erről szóló határozatát ugyanis a Medgyessykabinet idén szeptemberben módosította. A külügyi szóvivő szerint a vízummentesség fenntartását anyagi és diplomáciai megfontolások indokolják. Szakértők úgy vélik, Orbánék "hirtelen felindulásból” döntöttek tavaly a kanadai vízumkényszerre adandó válaszlépésről. Anyagi és diplomáciai megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy a Medgyessykormány a minap módosította az Orbánkabinet tavaly decemberi határozatát, amelyben felkérték a külügyi tárcát a Kanadával szembeni vízumkötelezettség bevezetését célzó tárgyalások kezdeményezésére. Mint emlékezetes, az északamerikai ország tavaly december elejétől léptetett életbe vízumkényszert Magyarországgal szemben, azzal indokolva e lépést, hogy nagyon megszaporodott a menedékkérelmek száma. Vála szként fogadták el az említett határozatot, amely egyfelől hitet tesz az utazások megkönnyítésének elve mellett, sürgeti a magyar – kanadai vízummentességi megállapodás megkötését, ám rendelkezik a már említett vízumkötelezettség bevezetéséről. Sőt, felkérte a külügyminisztert, készítsen előterjesztést a vízumkiadás személyi és dologi feltételeinek megteremtéséről. A döntést követően az akkori kormányzati források már jelezték, hosszas előkészítésre kell számítani, s ezt sugallta maga a határozat is, amely 20 02. június 1jét jelölte meg mint beszámolási határidőt e feladatok elvégzéséről. A Medgyessykormány szeptember első napjaiban tárgyalt a határozat módosításáról, s ebben már úgy fogalmaz, Kanada viszonylatában az Európai Unió tanácsának vízumpolitikai r endeletét és gyakorlatát kell figyelembe venni, a kétoldalú vízummentesség kölcsönösségét szavatoló megállapodásról folyó tárgyalások kezdeményezésére kéri fel a külügyminisztert. Azaz, vízumkötelezettségről már nincs is szó. Tóth Tamás külügyi szóvivő la punknak elmondta, a tárca elemzéséből kiderült, hogy a vízumkényszer bevezetése egyszeri 150 millió forintba kerülne. Ezen felül éves szinten 250 millió forintba kerülne a rendszer működtetése. Felmerült az érvek között az is, hogy Kanada egy egyoldalú – a sok, főként roma származású magyar állampolgár által benyújtott menekültkérelem – miatt döntött a szigorítás miatt, márpedig a kormány szeretne erre az ügyre mielőbb megnyugtató megoldást találni. Ezenkívül a vízumkötelezettséggel szembeni érv volt az is, hogy a beutazás e nehezítése elijeszthet befektetni kívánó kanadai üzletembereket is. Ráadásul nem mellékes az sem, hogy Magyarország reményei szerint 2004 első napján csatlakozik az EUhoz, s e pillanattól fogva a közösségi vízumpolitikát kell érvényesít enie. Azaz a vízumkényszer bevezetése talán csak 15 hónapra szólna, ezért pedig fölösleges lenne csaknem félmilliárd forintot elkölteni. (Az uniós vízumpolitika
