Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-13
9 CSÍKSZEREDAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kovács László külügyminiszter a múlt héten Bukarestben Ion Iliescu államfővel közösen idézte fel 1996. szeptember 16át, amikor Temesváron sor került a románmagyar alapszerződés aláírására. Kovács László akkor is külügyminiszter volt, Ion Ilisecu akkor is államfő. A két miniszterelnök Horn Gyula, illetve Nicolae Vacaroiu. Bukarest - akkor is - és Budapest is a NATOtagság felé igyekezett, s nagy szükségük volt az alapszerződésre. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megpróbálta kihasználni a kecsegtető helyzetet, vezetői, politikusai abban reménykedtek, hátha az anyaország a nemzeti kisebbségi és közösségi jogok szavatolásához köti az alapszerződést. Nem ez történt. A HornIlisecupaktumként is emlegetett csonka alapszerződésből az akkori magyar kormány bólintásával és Teodor Melescanu román külügyminiszter ravaszságának eredményeként kimaradt az egyházi és közösségi vagyon (ingatla nok és egyebek) visszaszolgáltatásának kérdése, azok rendezése. Ma már külön törvénye van ennek, de az alkalmazás rendkívül körülményes, sok helyen a visszaszolgáltatás lehetetlen. A HornIliescupaktum szövegéhez kapcsolódik egy olyan lábjegyzet, amelynek értelmében az erdélyi, közel kétmillós lélekszámú, őshonos magyarság számára nem alkalmazhatók a közösségi jogok: az aláírók nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy támogassák a nemzeti kisebbségek területi autonómiáját. Az automómia elutasítására vonatk ozó kiegészítő értelmezés azóta is érezteti bénító hatását az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseivel szemben. Cinikus és meglehetősen ízléstelen sajtónyilatkozatában Melescanu külügyminiszter azzal dicsekedett, hogy "kiherélte" az Európa Tanács 120 1es ajánlását, és ezt sikerült elfogadtatnia a Hornkormánnyal. Ami Kovács László és Ion Iliescu számára kellemes nosztalgia, az az erdélyi magyarság számára szomorú emlék. Az alapszerződés aláírása utáni órákban a temesvári millenniumi templomban tartot t ökumenikus istentiszteleten több erdélyi magyar egyházfő is kivételes csapásnak minősítette a paktumot. "Cserbenhagytak, egyedül kell megkeresnünk a továbbvezető utat" - mondta egyikük. "Az RMDSZ hajója a Jóreménység fokától indulva a Hornfoknál jutott bajba" - fogalmazott később egy erdélyi magyar politikus. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke "árulásnak" nevezte az alapszerződés aláírását, az erdélyi magyarság feje fölötti magyarromán egyezkedést. Kovács László Bukarestben a hat évvel korábbi alap szerződés szellemének XXI. századi továbbfejlesztéseként beszélt az aláírás előtt álló magyarromán stratégiai partnerségi egyezményről. Kérdés, hogy a "továbbfejlesztés" is az erdélyi magyarság feje fölött történike, vagy végre megjelenik egy magyarromá n közös dokumentumban az autonómia és egyéb nemzeti kisebbségi jogok igénye, szavatolása is. Erdélyben - a mai helyzetet tekintve - nincs sok remény erre. A tavaly oly nagy lelkesedést okozó kedvezménytörvény esedékes átértékelése, módosítása is tanácstal anságot, csüggedést, bizalmatlanságot kelt a romániai magyarság körében, ahol a többség indokolatlannak tartja a jogszabály megváltoztatását. Ha mégis lesz módosítás, az legyen jobbítás, ami jó, azt ne változtassák meg - fogalmazott a Heti Válasznak adott nyilatkozatában Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Markó Béla is ezt az álláspontot támogatja, szerinte a tavaly decemberben Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfők által aláírt románmagyar egyetértés i nyilatkozatot sem kellene módosítani, hiszen az valójában a Velencei Bizottság ajánlásának a szellemében fogant, és a kedvezménytörvény alkalmazását tette lehetővé Romániában. Kovács László szerint a státustörvényt év végéig oly mértékben módosítják, ho gy az új változat négy szempontnak is megfeleljen. Ebből egyik szempont a határon túli magyarság. Kérdés, hogy a "négyes szempont" kielégítésével mi marad a jogszabály eredeti értelméből, hasznából, tényleges céljából. Különösen ha arra gondolunk, hogy Med gyessy Péter szerint az Orbánkormány "túlszerette az erdélyi magyarokat". Fura az is, hogy csak az anyaországi választási kampányban volt igazán sürgős az MSZP számára a státustörvény és az egyetértési egyezmény módosítása, május óta lelohadt az igyekezet . Kovács László még azt is mondta Bukarestben, hogy a magyar kormány és a Magyar Szocialista Párt nem szól bele az RMDSZ romániai tevékenységébe. Közvetlenül talán tényleg nem, de közvetve
