Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-03
5 tárgyalt Romániában. Akkor kiderült: a román fél ragaszkodik hozzá, hogy Magyarország a státustörvényt az európai normákka l, a velencei bizottság ajánlásaival és a Jürgensjelentéssel összhangban módosítsa. A státustörvény várható módosításáig viszont érvényben marad a tavaly decemberben aláírt Orbán – Nastase memorandum. A mostani bukaresti tárgyalásokon a státustörvény és a k étoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok aktuális témái mellett minden bizonnyal a Gozsduvagyon ügye, a román fél által ajánlott stratégiai partnerség kérdése és a még mindig nyitott munkavállalási megállapodás is terítékre kerül. Kovács László Bukares tből csütörtökön Moszkvába utazik. vissza Jürgens halogatja a döntést az ETben NSZ • 2002. szeptember 3. • Szerző: Munkatársunktól Az Európa Tanács jogi és emberjogi bizo ttsága tegnap ismét napirendre tűzte tegnap a magyar kedvezménytörvény ügyét. Christian Jürgens korábbi jelentéstevő ezúttal nem készített újabb beszámolót, és azt javasolta, hogy október 28án tűzze ismét napirendre a bizottság a kérdést. Bár hivatalosan csak ügyrendi kérdésekről lett volna szó, szóba kerültek tartalmi elemek is – mondta lapunknak Tabajdi Csaba (MSZP) , a magyar ETdelegáció vezetője. Jürgens kérdést intézett a magyar küldöttséghez a kedvezménytörvény és a kormányrendelet közti ellentmondásról, de ere azt a választ kapta, hogy a törvényt a velencei bizottság ajánlásai szerint módosítani fogja a magyar Országgyűlés. Összességében a holland képviselő hangneme a korábbinál enyhébbnek tűnt, ugyanakkor hangoztatta: a magyar kormányna k, illetve az Országgyűlésnek csak néhány hónapja van a megfelelő módosítások elvégzésére. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy Jürgens most már nem beszélt arról, hogy a törvényt hatályon kívül kellene helyezni – mondta Tabajdi. vissza Dzurinda „maratonfutása” NSZ • 2002. szeptember 3. Mikulás Dzurinda „Hol akarat van, ott út is van” (Az én maratonom) címmel könyvet írt négyéves kormányzatáról és kormányfői szerepéről. Nem szokványos, hogy egy miniszterelnök még hivatali idejében, könyvben értékeli kormánya és saját szerepét. Ha ezt megtette, nyilván úgy érezte, hogy komoly oka van rá. Szlovákia választások előtt áll. Az ország „maratonfutásának” a fele útjánál tart s a befe jezés döntő jelentőségű, amennyiben az egyet jelentene a NATO- és EUtagság elérésével. A szerző úgy látja, hogy a folyamat befejezése még bizonytalan, s aggodalom tölti el, mi lesz az országgal, ha ez nem következik be. Dzurinda könyve tehát beleillik a n apjainkban már jól felpörgetett választási kampányba, s arra hívja fel a figyelmet, hogy Szlovákia nem térhet le arról az útról, amelyre 1998ban a meciari kormány után lépett. A 13 fejezetben megírt könyvben részletes leírást találunk a mecia ri kormányzat leváltása érdekében létrejött széles körű demokratikus összefogás folyamatáról és sikeréről, továbbá a sokszínű kormánykoalíció születésének bonyolult és éles vitákkal terhelt körülményeiről, amelynek hátterében nem utolsósorban az MKP kormán yzati szerepének elfogadása és a funkciók elosztása állt. Részletesen foglalkozik a kormány működése négy évének rendkívül nehéz és gyakran válságos időszakaival. Vallja: maga sem gondolta, hogy milyen „kemény harcot kell folytatni a koalíción belül” a kit űzött célok megvalósításáért. Végül megpróbál mérleget készíteni az eltelt időszakról, melynek kétségtelenül a legnagyobb teljesítménye Szlovákia gyors felzárkózása az integrációs folyamatban. Nem ért egyet azzal a gyakran hallható felfogással, hogy Szlová kia csak a külpolitika terén ért el történelmi sikereket. Úgy látja, hogy a belpolitika terén végbement változásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. A meciari időszak után alapvetően megváltozott az állam belső jellege és rendje. 1998ban – állapítja meg – nagyon sokat akartak elérni. Tény viszont, hogy nem minden sikerült, amit a kormány programjába vett, jócskán maradtak hiányosságok. „Becsületesen be akarom ismerni hibáinkat, tévedéseinket és sikertelenségeinket”, állapítja meg, de fontosnak tartja lát ni, hogy Szlovákia az elmúlt négy évben közelebb került a „fejlettebb és biztonságosabb világhoz”, ehhez nemcsak a rendkívül intenzív kormányzati külpolitikai aktivitás járult hozzá. Több fejezetben érinti Dzurinda a nemzetiségi problémát, az MKP kormányza ti szerepét. A gyakori nézeteltérések hangsúlyozásával is elismerően, tisztelettel szól, és magasra értékeli az MKP kormányzati szerepét, utalva érett állampolgári, politikai magatartására a kialakult kritikus helyzetekben, a kormányalakítás során és a kés őbb gyakran felmerült válságos pillanatokban, amikor lényegében az MKP döntései, érett politikai megfontolásai a
