Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-13
5 jussanak azokból a költségvet ési alapokból, amelyek az ottani románokat illetik meg. A bukaresti tisztségviselő az októberi, magyarországi önkormányzati választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy budapesti adatok szerint 48 román kisebbségi önkormányzat alakul a román kisebbség „nevéb en”, szemben azzal a 33mal, ahányat négy évvel ezelőtt regisztráltak. Ionescu szerint csak Budapesten 17 ilyen szervezetet készülnek létrehozni, de ezek közül csak három lenne valóban román. Arra a kérdésre, hogy ez miként történhet így, az államtitkár a Mediafax hírügynökség szerint azt válaszolta: „A magyar állam a hibás, mivel nem hozott létre olyan rendszert, amelynek segítségével tisztességesen meg lehetne állapítani az állampolgárok etnikumát, s ennek alapján reális reprezentativitást adni a kisebbs égi önkormányzatoknak.” Ionescu azt is kifogásolta, hogy tíz éve nincs meg a politikai akarat Budapesten ahhoz, hogy a választási törvény vonatkozó kitételeit módosítsák. Az államtitkár szerint a román kisebbségi ön kormányzatok száma úgy nő, hogy közben csökken a magyarországi románok lélekszáma, s erre szerinte Budapesten már fel kellett volna figyelni. Emlékeztetett arra, hogy a köztájékoztatási, illetve a külügyi tárca is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a hat áron túl élő románok sorsát, és Bukarest már többször szorgalmazta a magyar illetékeseknél, hogy törvényes alapon biztosítsák az ottani románok korrekt helyi és parlamenti képviseletét. Magyarországot kettős mérce alkalmazásával is megvádolta Vasile Iones cu, úgy vélekedve, hogy miközben törvénytervezetet alkot a határon túli magyarok számára, a budapesti kabinet sokkal kisebb mértékben törődik az országban élő nemzeti kisebbségekkel. vissza Mennyit ér egymilliárd euró? 2002 . augusztus 13. (9. oldal) Listár Dániel Elfogadható egyezség született a a csatlakozási tárgyalásokon a regionális politikáról – vélik a szakértők. A csatlakozás után Magyarország előtt is megnyílnak a közösségi források: a legfrissebb becslésekek szeri nt 2004ben 1,03 milliárd eurót kapunk regionális fejlesztésre, ami 2006ban 1,465 milliárdra növekszik. Európában a tervszerű fejlesztések eredményeképpen a kilencvenes években a legnagyobb előrelépést a volt NDKtartományok, Írország, ÉszakÍrország, Li sszabon és környéke, valamint Burgenland érte el. Ugyanakkor Görögország roszszul sáfárkodott az uniós forrásokkal: a hellének visszaestek az európai fejlettségi szinthez képest. Fontos tudni, hogy az Európai Unió nem tagországokat, hanem régiókat támogat . Ezekből – az úgynevezett NUTS 2es egységekből – már több mint kétszáz található az EU területén. A legnagyobb központi támogatásra azok a régiók jogosultak, amelyek egy főre eső bruttó hazai terméke (GDPje) nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. E zeket a fejlesztési támogatásokat az úgynevezett I. célkitűzés programjai fogják össze. Jelenleg minden ötödik európait, nyolcvanmillió embert támogatnak a legmagasabb szinten. A kapott összegekből mindenekelőtt a gazdasági fejlődést előmozdító infrastrukt urális, munkahelyteremtő és átképzési programokat kell finanszírozni – figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat. Az I. célkitűzésen belül a legnagyobb támogatást Spanyolország kapja (évi 5,4 milliárd), majd Olaszország (3,2 milliárd), Görögország (3 ,0 milliárd), Németország (2,9 milliárd) és Portugália (2,7 milliárd) a sorrend. A többi tagországnak kevesebb mint egymilliárd euró jut évente. Több magyar tanulmány készült, amelyben a belépés után várható támogatásokat becsülték meg. Szakértői prognózi sok 1996ban még arról szóltak, hogy a Magyarországra érkező brüsszeli régiós támogatás éves szinten akár a négymilliárd eurót is elérheti. Igaz, ekkor még mindenki úgy kalkulált, hogy az EU legfeljebb hat országgal bővül majd. Jelenleg már tíz új tagállam mal számolnak. A torta pedig nem nőtt, ezért a szakértők már csak 1,5 milliárdról tesznek említést. A nyári szünet előtti utolsó főtárgyalói fordulón kialkudott, egyelőre csak becsülhető összeg a még elfogadható forgatókönyvek közé tartozik. Nagyobb gond az, hogy Brüsszel nem találta megfelelőnek
