Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-12
8 visszatérhet a hatalomba. vissza Ke vesebb a magyar továbbtanuló Kárpátalján NSZ • 2002. augusztus 12. • Szerző: Kőszeghy Elemér A tavalyihoz képest közel huszonöt százalékkal kevesebb magyar tannyelvű iskolát végzett fiatal felvételizett ez évben az Ungvári Nemzeti Egyetemre – d erült ki a felsőoktatási tanintézmény felvételi bizottságának tájékoztatásából. A múlt héten értek véget a kárpátaljai felsőoktatási intézményekben a felvételi vizsgák, és jelenleg a vizsgaeredmények feldolgozása folyik. Az Ungvári Nemzeti Egy etemen, illetve a megye egyéb felsőoktatási intézményeiben ez évben 6500 elsős kezdheti meg tanulmányait. A diákok 51 százaléka térítésmentesen tanul, 49 százaléka pedig tandíjköteles. A magyar gyerekek szülei eleve azt sérelmezik, hogy az egyetem vezetése nem gondoskodott a tesztlapok magyarra történő fordításáról. Értesüléseink szerint a magyar oktatási intézmények munkáját koordináló bizottság ülésén a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vezetése felajánlotta a szervezet segítségét a tesztlapok lefordí tásához, az egyetem vezetése azonban elzárkózott ettől a lehetőségtől. A tavalyi 73 diákkal szemben ez évben 79en kezdhették meg tanulmányaikat a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. vissza Változatlan a tét Szlovákiába n - HÁTTÉR - 2002. augusztus 12. (8. oldal) Neszméri Sándor Pozsony. Négy évvel ezelőtt a szlovákiai parlamenti választás tétje az ország politikai elszigeteltségének megszüntetése volt, az, hogy vajon sikerüle a Nyugatorientált pártoknak átv enniük a hatalmat a nacionalista és vezérelvű politikusoktól, akik hatalmuk megerősítése érdekében sokszor szegték meg a demokrácia játékszabályait. Tették ezt olyan mértékben, hogy az európai uniós értékelés szerint Szlovákia volt az egyetlen posztkommuni sta ország, amely nem teljesítette a csatlakozás Koppenhágában megfogalmazott politikai feltételeit. Összefogással sikerült győzniük az úgynevezett demokratikus erőknek, s ma Szlovákia jó eséllyel pályázik a NATOtagságra, s szomszédaival azonos helyzetben várja az Európai Unió bővítését. Jelentősnek mondható tehát a változás, amely az elmúlt négy évben bekövetkezett az országban, érdekes módon azonban a szeptemberi parlamenti választás tétje mégis az euroatlanti és európai integráció, illetve az újabb els zigetelődés kérdése maradt. Az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok vezető politikusai ugyanis egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a szlovákiai választópolgárok felé: amennyiben visszatér a hatalomba Vladimír Meciar, illetve az általa vezetett kor mánykoalíciós garnitúra, Szlovákia euroatlanti és európai integrációs lehetősége évekkel elhalasztódik. Az üzenet tartalmazza a „kontinuitás” óhaját is, vagyis azt, hogy a NATO és az EU tagországainak megfelel a jelenlegi kormánykoalíció, s leginkább azt s zeretnék, ha hasonló felállású kormánya lenne Szlovákiának szeptember után is. Alig hat héttel a választás előtt minden jel arra utal, a szlovákiai választók az üzenetet megértették, csak a „kontinuitással” nem értenek egyet, már most szinte teljességgel kizárható annak a lehetősége, hogy a jelenlegi kormánykoalíció folytatni tudja munkáját. Ennek több oka is van, egyfelől általában csalódást okozott a választóknak a Dzurindakabinet az ígért, de meg nem valósított reformok miatt, másrészt darabjaira hullo ttak a kormánypártok, a Magyar Koalíció Pártján kívül valamennyi osztódással szaporodott. A legutóbb győztes Szlovák Demokratikus Koalícióból hét párt indul önállóan a mostani választásokon, a parlamentbe jutásra csak a Dzurinda vezette Szlovák Demokratiku s és Keresztény Unió és a Kereszténydemokrata Mozgalom esélyes. A posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártja három részre szakadt, s bár listáján indulnak a szociáldemokraták és a teljesen hitelét vesztett – a Pavol Hamzík nevével fémjelzett – Polgári Eg yetértés Pártja jelöltjei is, támogatottságuk alig két százalék. Az Európaorientált szlovák választóknak azonban lehetőséget kínál a NATO és az EU által is elfogadott Robert Fico, amely Smer nevű pártjával, illetve a magántelevízió segítségét is kihasznál ó Pavol Rusko Új Polgár Szövetsége (ANO), amelyek támogatottsága meghaladja a tíz százalékot.
