Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-08
5 kutató és népszerűsítő kulturális, továbbá a művelődési pályázatokat, a gazdasági, emberi kapcsolatokat gyarapító, határokon átívelő regionális együttműködést, valamint a közös ifjúsági rendezvényeket. A fogadtat ás minden várakozást felülmúlt. Már 2000 őszén annyi színvonalas pályázat érkezett az új intézmény pozsonyi székhelyű titkárságára, hogy a visegrádi országok kormányfői tavaly a kétszeresére emelték az elosztható összeget, amely a júniusi esztergomi minisz terelnöki találkozón született határozat alapján jövőre újabb húsz százalékkal növekszik. Erről tájékoztatta lapunkat Urban Rusnák, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója. Arra a kérdésünkre, hogy melyek voltak a legeredményesebb pályázatok, a szlovák diplo mata így válaszolt: – Mi minden olyan kezdeményezést fontosnak tartunk, és lehetőségeink szerint támogatunk, amely hozzájárul ahhoz, hogy a négy ország polgárai kölcsönös tájékozottságuk révén és emberi kapcsolatokban is közelebb kerüljenek egymáshoz. Ugya núgy felkaroljuk azokat az életrevaló helyi kezdeményezéseket, amelyek szerintünk máshol is hasznosíthatók. Az ismeretszerzést jól szolgálja a helyi fejlesztések középeurópai információs hálózata, amely már a mi segítségünkkel is felkerült a világhálóra – tette hozzá. A sokrétű és jól sikerült rendezvények közül megemlítette a négy ország íróinak eszmecseréjét a budapesti Szlovák Kulturális Központban, továbbá a szlovákiai és a magyar fiatalok nyári szabadegyetemét a csallóközi Madarászon, valamint a bábsz ínházi művészek és a színinövendékek nyitrai találkozóját. Kora nyáron Esztergomban arról is határozott a négy kormányfő, hogy ösztöndíjat alapítanak, amellyel kimagaslóan tehetséges fiatalok tanulmányait szeretnék támogatni egymás felsőoktatási intézmé nyeiben és a világ leghíresebb egyetemein is. Az igazgató elmondta azt is, hogy a pályázók több mint negyven százaléka szlovákiai, húszhuszonöt százaléka pedig cseh, illetve lengyel. – A három visegrádi államhoz képest sokkal kisebb az érdeklődés Magyaror szágon, ami érthetetlen a számomra. Ez alól Miskolc és környéke és részben Budapest a kivétel. Olykor mármár azt hiszem, hogy Krakkó vagy Boroszló közelebb van Pozsonyhoz, mint Győr vagy Budapest. DélLengyelországból csaknem naponta telefonálnak, elektro nikus postán is érdeklődnek a pályázati feltételekről, sokan személyesen is felkeresnek bennünket, hogy konzultálhassanak szakembereinkkel. Magyarországról ennél sokkal ritkábban érkeznek érdeklődők – tájékoztatott az ügyvezető igazgató, aki nem tudja enne k a viszonylag gyér érdeklődésnek az okát. – Pénzből, főleg anyagi támogatásból sosincs elég, ezért nem hiszem, hogy a kétségtelenül sokféle magyarországi pályázati lehetőség ellenére ne jönnének jól az ottani helyi közösségeknek, együtteseknek a Visegrádi Alap anyagi támogatása. Azt sem feltételezem, hogy információhiány magyarázná a viszonylagos érdektelenséget, hiszen sok tudnivalót tartalmazó honlapunk van (www.visegradfund.org.). Ezenkívül a magyar külügyi, kulturális, valamint az oktatási tárca intern etes oldalain is olvashatók az eredményes pályázat feltételei. Nemrég magyarul is jól beszélő munkatársat is alkalmaztunk a titkárságunkon, hogy azok is kellő információkhoz jussanak, akik valamelyik magyarországi településről érdeklődnek, s nem tudnak ang olul – közli az ügyvezető igazgató. vissza Újra fenyeget az „etnobiznisz” Kaltenbach vizsgálná a gyanús eseteket NSZ • 2002. augusztus 8. • Szerző: Czene Gábor Akadnak települések, ahol annak ellenére kezdeményezték kisebbségi önkormányzati választások megtartását, hogy a népszámláláskor senki nem vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít a gyanús esetek feltárására, és előfordulhat, hogy a vitatott kezdeményezések érvénytelenítését kéri az Országos Választási Bizottságtól. Az „etnobiznisz” kifejezés négy évvel ezelőtt, a legutóbbi kisebbségi önkormányzati vál asztások kapcsán vált ismertté. Kiderült, hogy a jelöltek egy része úgy indult el – és szerzett mandátumot – a kisebbségi választásokon, hogy a valóságban nem tartozott az adott népcsoporthoz. Az „etnobiznisz” szó arra utal, hogy a visszaéléseket feltehető en anyagi haszonszerzés reményében követték el. Leginkább a románok szenvedték meg az álkisebbségiek felbukkanását. Az országos román önkormányzat megalakítása kétszer is meghiúsult, és csak azt követően járt sikerrel, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombud sman indítványára a parlament törvényt módosított. Jelenleg mintegy 1300 kisebbségi önkormányzat működik az országban. Idén októberben új választások lesznek. A törvény értelmében csak azokon a településeken alakulhatnak kisebbségi önkormányzatok, ahol az érintettek ezt a megadott határidőig kezdeményezték. Megközelítőleg 2000 választási kezdeményezés érkezett, valószínű tehát, hogy lényegesen emelkedik majd a helyi kisebbségi önkormányzatok száma.
