Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-01
5 parlamenti határozathoza talkor – a koalíciós megállapodás szerint – egyképpen kell szavaznia a szocialistákkal. Ami az ügyben a koalíciós kormányprogramban szerepel, az egy az egyben a korábbi szocialista álláspont: a státustörvény elfogadása és az Orbán – Nastasemegállapodás elut asítása. Ha az SZDSZ új frakciója szolgaian alkalmazkodik a szocialisták szándékaihoz, akkor olyan ügyben adja fel álláspontját, ahol az összhangban áll az európai normákkal. Egy effajta engedmény annál is inkább megalázó lenne, mert a kormány megalakulás a óta több ügyben söpörték le az SZDSZ álláspontját, s a párt teljesen erőtlennek mutatkozott. Ahhoz, hogy ezúttal ne kényszerüljön hasonló meghátrálásra, az SZDSZfrakciónak, illetve a külpolitikával egyébként nem foglalkozó szabaddemokrata kormánytagokna k már a módosítás előkészítésének kezdetén keményen kell képviselniük igazukat. A szerző közgazdász, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője vissza Idôhúzással vádolják Medgyessyéket A státustörvény módosításának halogatásával vádolja Magyarországot a román – magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek találkozója után a Curentul címû lap. E szerzô állítja – Budapest a „két lépés elôre, egy lépés hátra” ta ktikáját alkalmazza. A lap úgy véli, a jogszabály az MSZP hatalomra kerülése után is „fejfájástokoz Bukarestnek”. „A magyarok az egykor Orbán emberei által is használt fegyvertárhoz nyúlnak. A legújabb ürügyet a helyhatósági választások jelentik számukra, hiszen így nem vádolhatók rosszindulattal, az európai ajánlások megsértésével, csupán »idôhiány« miatt marasztalhatók el” – véli a lap. vissza Diétás diplomácia Megszoktuk már, hogy a modern kori diplomácia kínos mesterkéltsé ggel és óvatossággal fogalmaz, és csak elegáns, gondosan csomagolt állításokkal dolgozik. Szalonképtelennek számít az a közméltóság, aki nyersen, csiszolatlanul tálalja mondanivalóját; a hagyományos értelemben vett „szókimondás” ma már nem válik egy politi kus előnyére. Ha azonban ez a mondanivaló létezik, még a diplomatikus megfogalmazás is megtelhet tartalommal, értelemmel. Ami pedig nem mondható el a magyar – román kisebbségi vegyes bizottság tegnapi ülésének kapcsán, ahol a feleknek egyszerűen nem volt köz lendőjük. A tartalom és a koncepció hiányát Cristian Diaconescu és Szabó Vilmos társelnökök olyan formulákkal igyekeztek leplezni, miszerint a felek között csupán „politikai egyeztetés”, illetve „szakértői konzultáció” folyt. Nehéz lenne eldönteni, melyik félen múlik az, hogy a kedvezménytörvény vitatott pontjainak kérdésében továbbra sincs előrehaladás. Joggal lehet azt mondani, hogy a magyarországi kormányváltás visszalépést jelentett a határon túli magyarság támogatásának ügyében. Arra is lehet hivatkoz ni, hogy Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és BálintPataki József, a HTMH elnöke révén a magyar fél a legmagasabb szinten képviseltette magát a vegyes bizottság ülésén, míg a román fél nyilvánvalóvá tette: nyűgös számára már ez a vita, és a kolozsvári Medgyessy – Năstase találkozón született megállapodás ellenére nem kíván egyeztetni. Erre utal, hogy a román külügyminisztérium és Cristian Diaconescu államtitkár nem nyilatkozott, és a betervezett sajtótájékoztató is elmaradt, zárónyilatkoza t elfogadásáról nem is beszélve. Arról, hogy milyen megfontolásból kellett a magyar államnak csupán azért állnia a repülőjegy árát, hogy Szabóék Bukarestben ebédelhessenek, a románnak pedig állami protokollpénzeket költenie ugyanerre a célra, a kínossá vá lt helyzetben a kulisszák mögött született meg a hivatalos verzió. Amely – ha kicsomagoljuk a diplomácia sztaniolpapírjából – röviden így
