Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-28
10 Kossuth és elvbarátai az emberek különböző csoportjainak érzékelhetőértékelhető előnyöket biztosítottak. Az 1989ben újra induló polgári fejlődés egymást váltó kormányai viszont (igaz, nem azonos mértékben, mégis mind) az átalakulás terheit a lakosság sze gény és szegényedő rétegeire hárították. Mit tud kezdeni akár a most regnáló nemzeti közép kormánya is a folyvást változó kossuthi életmű eltökélt radikalizmusával? A Deákra hangolt eszmeiség Kossuth forradalmi demokrata korszakának elveivel és szervező mu nkájával? Kossuthtal kapcsolatban még kevésbé lehet szembeállítani a nemzetit a nemzetközivel (az európai és regionális érdekek, értékek szüntelen mérlegelésével, a magyar ügyre vonatkoztatásával), mint a nagy liberális nemzedék több más kiválóságának ese tében. Ez a körülmény önmagában is növeli a konzervatív oldal értelmezési nehézségeit. Mit várhat a közvélemény egy olyan gyűjtőpárt jubileumi rendezésétől, amelyen belül a radikalizmust bírálóelhárító mérsékeltek mellett vérbeli pecsovicsok is érvényesít hetik szellemi befolyásukat? Mintha Eötvös és Kemény elismeréssel vegyített kortársi bírálatát érzékelnénk együtt azoknak az osztrák vezetőknek dühével, akik — ha megtehették volna — a nevének bitóra szegezése helyett Kossuthot magát juttatták volna bitófá ra. Ma nincs szó bitóról, viszont számíthatunk rá, hogy a nagyság távolságtartó elismerése egy időben, egy helyről fog megszólalni azok véleményével, akik a népesség felétől megtagadják a jó hazafi és a morális polgár rangját. E második osztály a kirekeszt ők besorolják mindazokat is, akik Kossuth nézeteit, esetleg annak továbbfejlesztett változatát vallják. Itt és ma. Mit várhatunk ettől az árnyékba borított évfordulótól? Kívül a hivatalosság körein találhatjuk az őszinte, okos, szívhezértelemhez egyaránt szóló rendezvényeket. Távol az országos nyilvánosság figyelmétől hosszú évek óta folyik Kossuth emlékezetének ébren tartása. Civil szervezetek, tanárok, közművelők, helytörténészek művelikszervezik. (Én a Kossuth Szövetség szép tevékenységét ismerem köze lebbről.) Egyetemeken feléledt a retorikai képzés. Versenyeket szerveznek belőle. Az újságíróképzés jobb intézményeinek tantervében helyére került Kossuth, a publicista és szerkesztő munkássága. És csendben dolgoznak, közzétesznek s — az emlékév tanácskozá sain sorra — előadnak a tudományok képviselői. Amit majd hallunk, olvasunk tőlük, hozzá fog járulni, hogy Kossuthot és korát — felülemelkedve a napi politikán, politikai irányzatok kisajátító gesztusain, az életmű szétaprózottságán — az életpálya összefügg éseiben ismerheti meg az érdeklődő. Előbbutóbb csak rájön, hogy 48 programja 1790re nyúlik vissza. Megérti, hogy programját a reformférfiak negyedszázadon át minden részletében megvitatták, mielőtt megvalósításához a forradalmat is vállalták volna. De s arkigazságnak fogjae tekinteni valaha is, hogy a polgári Magyarország a francia forradalom eszméit ismerő és alkalmazó, a magyar szükségletekhez igazított nemzeti forradalomból született. Ezáltal emelkedhetett az ország 1848 — 49ben európai jelentőségre. A forradalom katonai, politikai és szociális eredményeire büszke lehet a magyar. Büszke lehet kiváló vezetőrétegére. Büszke a jogkiterjesztés következetes gyakorlatára, amely a maga korában kivételes módon az egyéni szabadságjogok biztosítása mellett (liber ális alapcél) meg tudta kezdeni a kollektív jogok gyakorlatba való átültetését is, megtéve vele az első fontos lépést a forradalmi demokrácia irányába. Ebben a folyamatban nem Kossuth volt az egyetlen európai formátumú magyar államférfi, aki egy időre az európai politika alakítói közé emelkedett Ott van a helye Deák Ferencnek és az idősebb Andrássy Gyulának is. De hármuk közül csak Kossuth egyesítette személyiségében és tevékenységében az eszmék prófétáját, a nemzet osztályai által félve vagy csodálva eli smert karizmatikus személyiséget és a széles látókörű, rugalmas gondolkodású államférfit. Első vonása érvényesült, amikor az Országgyűlés elkiáltotta a Megadjukot. Második vonásának köszönhette, hogy tízezer újoncot toborzott három hét alatt. Harmadik von ása magyarázza, hogy magas színvonalra tudta emelni a honvédsereget, a nehéz időszakokban is kordában tartotta a pénzromlást. Az ország nem került anyagi csődbe, s a közigazgatás megfelelően működött. A legszebbet Kossuth e fénykoráról Batthyány Lajos mond ta: Konzul volt, nem diktátor. vissza Kronstein Gábor újságíró, közíró Kronstein Gábor Már nem Meciar a nyerő Szlovákiában − A nap témája
