Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-02
12 Néhány nappal azt megelőzően viszont a hozzájuk közel álló ifjús ági szervezet táborában cserélnek eszmét a magyarországi és a romániai kormánypártok képviselőivel. Azt hiszem, érthető, hogy az RMDSZ belső ellenzéke az elidegenítés, a kiszorítás politikájának megnyilvánulását látja e lépésekben. Annak ellenére is, hogy az RMDSZ vezetői szavakban a konfliktusok mérséklésének szükségességéről beszélnek, illetve óvnak a következmények eltúlzásától. Természetesnek tüntetve fel a kialakult nézetkülönbségeket, s a követendő politika eszközeinek megválasztására korlátozva azok at. Nem akarok én az efféle kósza érzésekre, sugallatokra túl sokat bízni, de bevallom, az MDF 1993as, kiválás, szétválás előtti klímája rémlett fel előttem e lépéseket látva és aztán a másik fél képviselőit hallgatva a tusnádfürdői táborban. És azon sem csodálkozom, hogy a szövetség irányításával elégedetlen kisebbség képviselői látják súlyosabbnak a helyzetet, és beszélnek nyíltabban a belső gondokról. A tábor nyitó előadását tartó Tőkés László valóban egyértelműen és szokásához híven keményen bírálta az RMDSZ politikai irányvonalát, s Markó Béla és vezetőtársai módszereit is. De hogy Vadim Tudorhoz lehetne ezért hasonlítani, amint tette volt Nastase román miniszterelnök, és nem volt rest ehhez szinte helyeselni némely hazai balliberális lap! Az azért n em semmi. Tőkés László szerint az RMDSZben nem érvényesül a belső demokrácia, a pluralizmus, közképviseleti és érdekvédelmi jellegét elvesztette, s ma már egyértelműen pártként működik. Ellentmondásos a kapcsolata az egyházakkal. A közösségi autonómia go ndolatát elfelejtette. S mindeközben a posztkommunista és nacionalista erőkkel szorosabb szövetségben van, mint volt a demokratikus erőkkel 1996 és 2000 között. Sikerpropagandát folytat a kormánypártok mellett, az ő politikájukat hitelesíti a Nyugat előtt . A konfrontációt kerülő együttműködés magyar mintájáról, RMDSZmodellről beszélnek a vezetői, holott a szövetség eredeti programjának jelentős részét feladták. Márpedig a 24. órában van a magyarság, hogy megkapaszkodjon a szülőföldjén, a legújabb vészjel zés, a kétszázezres népességfogyás is erre figyelmeztet. Az RMDSZ belső kritikusának, a Reformtömörülésnek a két baloldali kormány között, a balra haladó RMDSZ mellett kell polgári alternatívát felmutatni, mondta Tőkés László. De ugyanakkor világossá tett e, hogy nem akarja elhagyni a szövetséget, csak kényszerrel lehet rávenni őt a távozásra. A Reformtömörülés elnöke, Toró T. Tibor a pozícióorientált és az értékelvű politizálás ütközésével magyarázza a belső vitákat, de ő is kinyilvánította, hogy változat lanul az RMDSZben gondolkodnak, ám elengedhetetlennek tekintik a szervezet belső reformját. S ennek érdekében tárgyalásokra készülnek a többségi irányzat híveivel. Hogy mi lesz ebből? Az idő megmutatja. Azt hiszem, még semmi sem dőlt el, de semmire sincs garancia. vissza Nem viszi a földbe őserejét - Kallós Zoltán táborokat szervez, szórványkollégiumot épít Heti Válasz . 2002. augusztus 2. . Szerző : László Dóra Válaszút. Az erdélyi falucska neve úgy hat, akár egy felkiáltóje l. Muszáj felfigyelni rá. - A szájhagyomány szerint a honfoglalás idején a Verecke felől érkező magyarok átkeltek a Meszesen, és úgy ereszkedtek le a Borsaipatak völgyébe. Válaszúttól fel körülbelül 25 kilométerre van két település: Kisesküllő, Nagyeskül lő. Itt letáboroztak és újabb vérszerződést kötöttek. Jöttek lefelé, Válaszútra értek, akkor elválott a sereg. Egyik része lefelé ment, a Szamos völgyén, a másik része a völgyön fel, Kolozsvárra, a harmadik pedig a Mezőségre. Azóta hívják a falut Válaszútn ak - legalábbis így tartják a falusiak - sorolja Válaszút történelmét egyik leghíresebb szülötte, Kallós Zoltán néprajzkutató. (A település másik nagy szülötte Wass Albert.) A válaszútiak könyv nélkül fújják a falu történelmét. A szájhagyomány minden font osabb eseményt megőrzött, amit az elmúlt évszázadok hoztak: árvizet, mészárlást, hitvitát. A tudóst arról kérdeztük, hogy szülőföldjének hol a helye, mi a szerepe a magyarság néprajzában.
