Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-02
10 ellenére - a magyar határ menti megyéknek (Bihar, Szilágy, Szatmár). Az e két régión kívül, szórványban élő magyarok aránya mind összességében, mind arányaiban jelentősen visszaesett. A csökkenés egyik oka, hogy a vegyes házasságokból született gyermekek legalább kétharmada románként jelenik meg a népszámlálási statisztikákban. Veress Valér kutatásai még ennél is rosszabb adatokat mutatnak: e szerint ahol az apa magyar, ott a gyermekek 35, ahol román, ott 17 százaléka lesz csak magyarként feltüntetve. Bár hivatalos számok még nincsenek, napvilágra kerültek néhán y város rés zletes népszámlálási adatai. A legmegdöbbentőbb a magyarok szempontjából Nagyvárad esete: míg a városnak 1977ben 75 ezer s 1992ben ennél csak ezerrel kevesebb magyar nemzetiségű lakosa volt, a mostani adatok szerint számuk 55 ezerre csökkent. Szinte bizt os, hogy román többségű lett a még 1977ben is kétharmados magyar többségű Marosvásárhely, amelynek - 15 ezer fős csökkenéssel - ma mintegy 70 ezres a magyar lakossága. A legnagyobb problémát a kolozsvári magyar lakosság megfogyása jelenti: a még jelenleg is az erdélyi magyar értelmiség központjának számító városban a magyarok száma 60 ezer fő alá csökkent, s így nem éri el a 20 százalékos arányt. Márpedig a helyi közigazgatásról szóló, az RMDSZ által is támogatott törvény értelmében a nemzetiségiek akkor h asználhatják anyanyelvüket a közigazgatásban, ha az adott településen létszámuk eléri a 20 százalékot. Szlovákiában arányaiban közel akkora volt a magyarság vesztesége a legutóbbi népszámlálás óta, mint Romániában: az 1991es 567 ezerrel szemben csak 521 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami több mint 8 százalékos visszaesést jelent. Gyurgyík László, a budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa kutatásai alapján úgy látja, a csökkenés egyik oka a Felvidéken is a vegyes házasságokban keresen dő, hiszen az ilyen családokban született gyermekek 80 százaléka szlováknak vallja magát. Ugyanakkor a kutató hangsúlyozta, hogy több tényező együttes hatásának tudhatók be a rossz népszámlálási adatok. Az egyik, hogy miközben a szlovák népesség lélekszáma nő, addig a magyarok természetes szaporulatának adatai a Felvidéken is kedvezőtlenek. Ez azonban egyelőre nem befolyásolja jelentősen a magyarság létszámát, inkább csak a tendenciát jelzi: a legutóbbi népszámlálás (1991) óta mintegy 2 ezer fős a magyarság vesztesége amiatt, hogy többen halnak meg, mint születnek. De a magyar népesség Szlovákiában is elöregedőben van, a 40 évesektől lefelé a magyarok korfája egyre keskenyedik, azaz kevesebben vannak arányaiban a fiatalok, mint a szlovák népességben. A tele pülési adatok arra utalnak, hogy minél kisebb volt a magyarok aránya egyegy szlovákiai településen belül, annál nagyobb arányban csökkent a számuk. A magyarok lakóterülete Szlovákia déli sávját foglalja el, s döntően olyan településeken laknak, amely magy ar többségű. 2001ben 410 olyan település volt Szlovákiában, amelynek lakossága több mint 50 százalékban magyar volt, s ezen belül 216 olyan, ahol 80 százaléknál nagyobb arányt képviseltek. Ez 1991hez képest jelentős visszaesést mutat mind a települések, mind a lakosság számában. A nagyobb városokban is jelentősen csökkent a magyarok száma, például Pozsonyban már jóval kevesebb mint 20 ezren vannak, s Kassán is 10 ezer alá esett a számuk. A mostani gyenge eredmény egyik oka Gyurgyík László szerint az is, hogy 1991ben sokan olyanok is magyarnak vallották magukat, akik egyébként szlováknak jelentkeztek volna, de a szlovákiai biztató politikaigazdasági fejlemények hatására újra vállalták nemzetiségi identitásukat. Megelőlegezett reményeiket a későbbi évek t örténései azonban nem igazolták, így körükben újra visszaesett a magukat magyarnak vallók száma. További csökkenést jelenthet a szociológus számításai szerint a felvidéki magyarság létszámában, hogy 50 ezer személynek ismeretlen a nemzetisége, amiben - min tegy 5 ezer fővel - valószínűleg a magyarok is érintettek. A kivándorlás viszont a szlovákiai magyarok esetében nem játszik szerepet: noha dolgozni sokan járnak át Magyarországra, de tartósan csak kevesen telepednek le itt. A szerbiai Vajdaságban ellenben épp a kivándorlás öltött olyan méreteket, hogy vannak, akik akár azt is elképzelhetőnek tartják, hogy negyedmillióra eshet az egykor még közel félmilliós közösség létszáma. Az optimistábbak szerint is valószínű, hogy rövid időn belül 300 ezer alá kerül a vajdasági magyarok száma, és ez is több mint 10 százalékos csökkentést jelent az 1991es 340 ezerhez képest. vissza
