Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-02
4 szárny által képviselt értékrendet. Toró úgy vélekedett, hogy rövidesen országossá fejlődik a mozgal om, a helyi RMDSZ- szervezeteken belül is megalakulnak a Szatmárnémetiben megfogalmazott célokat támogató csoportok. Az ellenzéki romániai magyar politikus akkor még kategorikusan úgy vélekedett, hogy a mozgalom célja nem az RMDSZ kettészakítása, mert az egységes politikai képviseletre szüksége van az erdélyi magyar közösségnek. Jelezte, hogy 2003ban tisztújító és alapszabályzatmódosító RMDSZkongresszust tartanak. Addig is mind az RT, mind a polgári mozgalom azon dolgozik, hogy valós reformot lehessen v égrehajtani a szövetségben. Tőkés megnyitó felszólalása már inkább követte a magyarországi polgári körök retorikáját, de még ő is csupán az RMDSZ korrigálásáról beszélt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZuralta erdélyi magyar sajtó, a sokszor személye s ellentétként kezelt elvi ellentétek, az ingatlanviszszaszolgáltatás, a státustörvény és az erdélyi magyar egyetem ügyében észrevehető határozatlanságot sorolta a változásra szoruló ügyek közé. Másfél hónappal később Tusnádon, a Bálványosi Szabadegyetem megnyitóján viszont már az RMDSZ kettészakadását helyezte kilátásba. A püspök véleményét több RTs politikus osztotta, s a részt vevő Fideszvezetők is hasonló húrokat pengettek. Németh Zsolt az RMDSZ egységének szükségszerűségét kérdőjelezte meg, Orbán v iszont magát a politikai képviselet szükségességét is. Az exminiszterelnök arról beszélt, nem az a fontos, mennyire erős az RMDSZ, kormányon vane, hanem az, hogy az erdélyi magyarság kiépítse a pártoktól és kormányoktól független saját kis magyar világát. Toró volt az egyetlen aki, bár bírálta az RMDSZt, de félreérthetetlenül megfogalmazta, hogy nincs szándékában kilépni az RMDSZből. Nem vagyunk politikai öngyilkos típusok, mi azt szeretnénk, hogy a mozgalom létrejöjjön és fejlődjön — mondta. Azt sem re jtette véka alá, hogy a jövő évi kongresszuson készülnek a meghirdetett reform megvalósítására. Nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy egyedül megcsináljuk a reformot. Erről szól a polgári összefogás — ismerte be. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Bayer — Makovec zfelhívás után lapunknak nyilatkozva az RMDSZ belső ügyeibe való beleszólásként, a magyarországi politikai szembenállások határon túlra történő exportjaként értékelte a kezdeményezést. Veszedelmesnek nevezett minden olyan próbálkozást, amely a magyarorszá gi pártok szembenállását igyekszik átvinni Erdélybe. Az állítólag alakuló polgári körökről úgy vélekedett, hogy sokféle civil kezdeményezés létezik, ezek közé a polgári körök is beleférnek. Azt azonban veszélyes próbálkozásnak tartotta, ha ezeket megpróbál ják a politikai életben szerephez juttatni. Érdekes módon a politikusok kivétel nélkül úgy beszélnek az erdélyi polgári körökről, mintha azok léteznének is. Valójában a szatmárnémeti fórum volt az egyedüli próbálkozás. Különben sem annyira egyszerű a hat áron túli polgári körök megszervezése. A Hajrá, Magyarországnak! mindenekelőtt az adott ország jogi kereteibe kell beilleszkednie, vagy baráti, informális társaságok formájában létezni. A jogi személyiséggel rendelkező szervezetek tevékenységét, gazdálkodá sát az illetékes állami szervek ellenőrzikfelügyelik. A jogi személyiséggel nem rendelkező baráti társaságszerű szervezetek mentesülnek ugyan az ellenőrzéstől, de nem is végezhetnek pénzügyi műveleteket. Pénzügyi háttér, infrastruktúra nélkül viszont nem létezhet mozgalom. Romániában három személy aláírása elegendő egy egyesület bejegyzéséhez. A szatmárnémeti szándéknyilatkozatot százan írták alá, a bejegyzést még nem kezdeményezték. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) háza táján senki nem hallott arról, hogy Szlovákiában alakultak volna a magyarországihoz hasonló polgári körök. Lapunk értesülése szerint a vezető szlovákiai magyar politikusok Orbán tusnádfürdői kijelentése ellenére sem tudnak a mozgalom felvidéki létrejöttéről. Gál Mária NÉPSZAVA
