Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-14
8 elképzeléseiben már nem az olcsó tömegtermelés helyszíneként tartja nyilván – közölték lapunkkal nemrég a cég illetékesei – , hanem egyre inkább tudásintenzív munkafolyamatokba kívánja bevonni. vissza Amerikai nyomás az ICCre - Bukarest elfogadta, Zágráb és Belgrád elutasítja a különalkut Népszabadság • 2002. augusztus 14. Újabb vihart kavart az a kétoldalú megállapodás, amelyet az Egyesült Államok kötött Romániával és Izraellel, hogy állampolgárait kivonja a Nemzetközi Büntetőbíróság hatálya alól. Az Európai Bizottság Bukarestet bírálja a különalkuért, míg a horvát és a jugoszláv államfő egyértelműen elzárkózik az amerikaiakkal kötendő egyezség elől. Az Európai Unió álláspontja szerint az Egyesült Államok és Románia között a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) kapcsolatban megkötött kétoldalú megállapodás nem áll összhangban az unió és a tagjelölt országok álláspontjával. Romano Prodi , az Európai Bizottság elnöke ezt személyesen is közölte Mircea Ge oana román külügyminiszterrel. Az Egyesült Államok kezdeményezésére a két ország augusztus 1jén olyan megállapodást írt alá, amelyben Bukarest elismeri, hogy nemzetközi békefenntartó küldetésekben részt vevő amerikai katonák nem állíthatók a hágai székhel yű Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Az unió szerint azonban előbb jogilag elemezni kell, milyen következményekkel járhat az ilyen megállapodások megkötése, és bármilyen további lépésre csak ezt követően, az elemzés eredményeinek a fényében kerülhetne sor. Ha tározottan ellenzi az ICC hatálya alóli amerikai mentességet a horvát államfő is – jelentette zágrábi tudósítónk. Stipe Mesic az Amerika Hangja rádióállomásnak adott nyilatkozatában kijelentette: elképzelhetetlen, hogy az USA egyrészt harcol a törvények ti szteletben tartásáért, ugyanakkor pedig követeli polgárai mentesítését mindaz alól, amiért mások felelni kötelesek. Úgy hiszem, ez nem használ az USA imázsának – fogalmazott a horvát államelnök. A zágrábi külügyminisztérium eddig nem értesült arról, hogy a z Egyesült Államok kétoldalú megállapodás aláírását kérte volna Zágrábtól. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök is ellenzi, hogy Belgrád olyan kétoldalú egyezményt kössön Washingtonnal, amelynek értelmében Jugoszlávia elejét veszi, hogy amerikai állampolgár okat a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsanak. Az USA mintegy ötezer fős békefenntartó alakulatot állomásoztat az ENSZközigazgatás alatt lévő Koszovó jugoszláv tartományban, és attól tart, hogy ellenségei politikai célokra használhatják fel a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és koholt vádak alapján kezdeményezhetnek eljárást a nemzetközi békefenntartó műveletekben részt vevő amerikai katonák ellen. A Reuters szerint az államfő szavai a szerbiai közvélemény egészét tükrözik, ami szerint Washington kettős mérc ével mér: egyrészt elvárja Belgrádtól, hogy működjék együtt vele a délszláv háborús bűnök kivizsgálásra létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék munkájában, másrészt viszont saját állampolgárait ki akarja vonni a felelősségre vonás alól. vissza Milosevics Seseljt akarja elnöknek Népszabadság • 2002. augusztus 14. Szlobodan Milosevics, a hágai Nemzetközi Törvényszéken felelősségre vonás alatt álló volt jugoszláv elnök azt ajá nlotta, hogy az ultranacionalista Vojiszlav Seselj legyen az „ellenzék jelöltje” a jövő hónapban tartandó szerbiai elnökválasztáson. A Beta hírügynökség jelentése szerint Milosevics „az összes nemzeti pártot és hazafit tömörítő, egységes ellenzék alakításá t” szorgalmazta a Seselj vezette Szerb Radikális Pártnak (SRS) és több médiumnak megküldött, aláírásával ellátott faxüzenetében. „Támogatni kell Seseljt, aki az ellenzék nemzeti pártjainak és a hazafiaknak a jelöltje” – írta a volt belgrádi erős ember. A v álasztási bizottság, amely Seselj jelöltségét jóváhagyta, múlt kedden közölte, hogy Milosevics viszont, akit 1990ben és 1992ben már megválasztottak elnöknek, harmadik mandátumért már nem indulhat a szerb alkotmány értelmében. Az ellenzéki Szerbiai Szocia lista Párt (SPS) azonban, amelynek Milosevics hivatalosan még mindig az elnöke, szombaton aláírásgyűjtésbe kezdett Milosevics