Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-02
2 is. – Szlovákia érdeke is az, hogy mielőbb egyezségre jussu nk, mert nem szeretnénk, ha a státustörvény ügye az országunkban rövidesen kezdődő kampány egyik témája lenne – hangoztatta a szlovák diplomata, aki szerint a szombati Medgyessy – Dzurinda eszmecsere hozzájárult a két ország álláspontjának tisztázásához. Kö zölte: Pozsony semmiképpen sem egyezik bele a jogszabály területen kívüli hatályába, s ragaszkodik ahhoz is, hogy a módosított jogi norma vegye figyelembe a megkülönböztetést tiltó európai joggyakorlatot. vissza Konszenzus v an a határon túli magyarság kérdésében A Határon Túli Magyarok Hivatalának új elnöke, Bálint Pataki József nem tagja egyetlen politikai pártnak sem, köztisztviselőként 12 éve dolgozik a hivatalban. Állítja: a több mint egy évtizede folyó tevékenységet mindig belpolitikai konszenzus övezte. Az e lkövetkező négy év legnagyobb feladatának a támogatási rendszer átláthatóvá tételét, a gyakorlati szempontok előtérbe helyezését tartja. — Milyen változást hoztak eddig a kormányváltások a határon túli magyarság politikában? — Magyarországon a belpoliti kai feszültségek ellenére a kisebbségpolitika töretlen és konszenzuson alapszik. A HTMH olyan intézmény, amelynek működését legkevésbé érintették a kormányváltások. Alapvetően ugyanazt a munkát végezzük, mint 10 vagy 3 évvel ezelőtt. Nagyon szeretném, ha e z a folytonosság fenntartható lenne, azokkal a kötelező változásokkal, amelyeket a megnövekedett feladatmennyiség megkíván. — Szabó Vilmos, a HTMHt felügyelő politikai államtitkár parlamenti meghallgatása során azt mondta, hogy az előző kormány agyonszer ette a határon túli magyarokat, és ezen a gyakorlaton változtatni kívánnak. Ön folytonosságról beszél. Az államtitkár kilátásba helyezett változtatásai mire vonatkoznak? — Úgy gondolom, hogy az egyenlő közelségtartás érvényesítése érdekében kíván változt atni. Ez az az elv, amely a mindenkori hivatalt kellene jellemezze, de az utóbbi években némiképp sérült. Ugyanakkor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mellett működő szakbizottságok munkájában a hangsúlyt a napi gyakorlati teendőkre szeretnénk áthelyezni . Eddig is minden kormány a szülőföldön maradást szorgalmazta, de ahhoz, hogy megvalósítható legyen, sokkal többet, vagy legalábbis másként kellene tenni. Ha nincs munkahelyteremtés, vállalkozói kedv és befektetés, a szép szó üres marad. Konkrétumokat kell prezentálnunk, s ez lesz az elkövetkező négy év legnagyobb és legnehezebb feladata. — A magyar közigazgatásban a HTMH a kedvezménytörvény végrehajtásának felelőse. A kormányváltás óta pedig egyre gyakrabban szóba kerül a jogszabály módosítása. Fel van ké szülve a HTMH a jogszabály módosítására? — A Velencei Bizottság értékelése után, tavaly októbertől, azt hiszem, senki számára nem volt titok, hogy a kedvezménytörvény módosítására valamilyen formában sort kell keríteni. A végrehajtási rendelkezések már a bizottság ajánlásainak figyelembe vételével születtek, így némiképp ellentmondás van a törvény és a végrehajtási rendelkezések között. A magyar és román miniszterelnökök által aláírt megállapodás is bizonyos pontokon felülbírálta a törvényt. Mindezek szük ségessé teszik a módosítást. Az Orbánkabinet márciusi ülésein foglalkozott már a kérdéssel, elkészített egy módosítási javaslatot, amelyet a határon túli szervezetekhez el is juttatott. — Azt a javaslatot, amelyről a magyarországi parlamenti pártok a sajtóból értesültek? — Igen. — Milyen irányba kívánják módosítani a törvényt? — A MÁÉRT szerepköre eldönteni, hogyan módosítható úgy, hogy eredeti céljának megfeleljen, ugyanakkor eleget tegyen Európa és a szomszédok elvárásainak. — Sok szó esett már a támogatási rendszer átláthatóvá tételéről. A HTMH érdekelt ebben?
