Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-12
8 amely a határon túliakat foglalkoztatja, beleértve a támogatási rendszert, az Illyés Közalapítvány körüli vitákat és természetesen a státustörvényt, amelynek módosítása immár elkerülhetetlennek tű nik. A mikor kérdése a kolozsvári MedgyessyNastase találkozó után már körvonalazódik (a parlament őszi ülésszakán), a miként azonban már erősen kérdéses. Mint ismeretes, az Orbánkormány utolsó ülésein már vázoltak egy tervezet, amely az Európa Tanács vel encei bizottsága ajánlásait, az ezek alapján megalkotott végrehajtási rendeletekben rögzített szabályokat, illetve a Romániával megkötött egyetértési nyilatkozat megállapításait vezette volna át a jogszabályba. Az előzetes nyilatkozatok alapján ez nagyrés zt megfelelne a határon túliaknak, illetve az európai elvárások egy részének is. Utóbbiak közé sorolható azonban az Európai Bizottság azon megjegyzése is, amelyben diszkriminatívnak nevezte a törvényben megadott munkavállalási kedvezményeket is, azaz ez is mét egy módosításra váró pont. Szakértők azonban úgy vélik, ez a változtatás elhúzható a magyar EUcsatlakozásig, így az önkormányzati választások előtt fölösleges lenne különösebb összmagyar és hazai indulatokat gerjeszteni vele. Kérdéses ugyanakkor az i s, mihez kezdenek Szlovákia kifogásaival. Mint ismeretes, Pozsony elsősorban az oktatási támogatásokat kifogásolja, nevezi diszkriminatívnak. Magyarországnak tehát, ha meg akar egyezni északi szomszédjával is, meg kell találnia a kompromisszumot. Ez azonba n jövő szerdáig képtelenség, így várható, hogy a Máért sem hoz áttörést, legfeljebb vázolják a lehetőségeket. Azaz a jogszabály módosításáról érdemben csak akkor tárgyalhatnak a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túliak képviselői, amikor Bud apest alapvetően már egyezségre jutott Szlovákiával, Bukaresttel, sőt Kijevvel is, amelynek szintén vannak fenntartásai. Akkor pedig - jó eséllyel még ebben az évben - ismét össze kell hívni az értekezletet. Szakértők ugyanakkor azt jósolják, hogy az ülés en különös hangsúlyt kap majd a határon túli magyar közösségek - elsősorban a romániai - fogyatkozása. Elképzelhető, hogy a magyar kormány vázolja elképzeléseit e helyzet kezelésére, amiben kiemelt szerepet kaphat a gazdasági együttműködés. Emlékezetes ugy anis, hogy Medgyessy Péter romániai útján is ennek jelentőségét hangsúlyozta, sőt fel is vetett néhány lehetőséget, így például határ menti együttműködéseket, gyorsforgalmi utak építésé vagy akár az OTP romániai szerepvállalását. vissza Nagy Iván Zsolt A nyugati magyarok és a magyar kormány NSZ • 2002. július 12. Az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár kijelentette, hogy a kormány a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre kíván alapozni. Jelezte, hogy a lehető leghamarabb össze fogják hívni a Magyar Állandó Értekezletet. A MÁÉRT eddig ugyan mereven elzárkózott attól, hogy a határon túl élő nemzettársak közé a Nyugaton élőket is besorolja, de azért nekik is volt ott képviseletük a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiójának elnöke révén. A múltban Papp László, Bihari Szabolcs és Léh Tibor vett részt a nyugati magyarság részéről a MÁÉRT értekezletein. Kérdés, hogy a jövőben ez hogy lesz? Kevesen vitatják, hogy a nagyvilág különböző országaiban élő magy arok nagy része tevőlegesen segíti kedvező kép és megítélés kialakítását az országról. Nemcsak a világhírű tudósok, zenészek, művészek, de soksok egyetemi és főiskolai tanár, kutató, mérnök, építész, muzeológus, vállalkozó és szakember is öregbíti Magyaro rszág hírnevét a világban. Kezdettől érvényesült az a törekvés, hogy ők megmaradjanak az óhaza vonzásában, nyelvük, kultúrájuk ápolásával intézményesen foglalkozzon az ország. Már az 1903ban létrehozott Kivándorlási Tanácsnak is feladata volt a „külföldön véglegesen letelepedők vallási és szellemi szükségleteinek istápolása”. 1938ban létrejött a Magyarok Világszövetsége, amely a Belügyminisztérium irányítása alatt a kommunista politika eszközévé vált. A „belügy külügyese és a külügy belügyese” volt. A ren dszerváltás után valamennyi kormány vállalta többkevesebb figyelemmel a világ magyarságának támogatását és gondozását a Magyarok Világszövetségén keresztül. A világszövetség viszont ennek a feladatnak egyre
