Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-05
6 kedvezménytörvényben előírt oktatási támogatásokkal növekedett. Ezek valóban óriási tételek, amelyeket tulajdonképpen hozzácsatoltak az alapítvány költségvetéséhez, de arányosa n növekedett az alkuratóriumi keret is. Az idei pályázatokat a romániai szaktestületek már elbírálták, javaslataikat megtették, a működés zavartalan — hangsúlyozta Tibád. Pomogáts Béla, az alapítvány új elnöke kezdetben morális okokra hivatkozva elutasít otta a felkérést, s azzal indokolta, hogy mások holttestén nem hajlandó keresztülgázolni. Végül feltételekkel fogadta el az elnökséget: legyen teljesen párt- és kormánysemleges szervezet, a kuratórium legyen független, elnökként legyen beleszólása a kurató rium összeállításába. Sajtónyilatkozataiban eddig többször hangsúlyozta, hogy igazságosabb elosztásra lenne szükség. Pomogáts, Markóhoz hasonlóan, állítja: az alkuratóriumoknak nagyobb beleszólást kell biztosítani a pénzek elosztásába. vissza Dzurinda a helyén marad NSZ • 2002. július 5. • Szerző: Sz. J. P. Ezúttal sem tudta leváltani Mikulás Dzurindát aszlovák parlamenti ellenzék, amely ebben aválasztási ciklusban immár harmadszor nyújtott be bizalmatlansági indítványt aszlovák kormányfő ellen. Acsütörtök hajnalig elhúzódó indulatos vita után a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) kezdeményezését ajelen lé vő honatyák közül ötvenketten támogatták, köztük több baloldali kormánypárti és néhány független képviselő. Harmincöten az indítvány ellen szavaztak, tizennyolcan pedig tartózkodtak. AMagyar Koalíció Pártjának négy képviselője nemet mondott az indítványra, heten – többek között Bugár Béla és Duray Miklós – tartózkodtak. Aminiszterelnök leváltásához legalább hetvenhat igenlő szavazatra lett volna szükség. Mikulás Dzurinda tegnap úgy vélekedett, hogy atöbb mint tízórás szócséplés valójában aHZDS előre hozott kampánya volt. Tibor Cabaj, aHZDS parlamenti frakciójának vezetője viszont jelzésértékűnek tartotta, hogy aválasztási ciklus kezdetén még kilencvenhárman támogatták akormányfőt és kabinetjét, tegnap viszont a minimálisra zsugorodott azoknak aképviselőknek a száma, akik akorrupciós botrányok és az ország súlyos gazdasági és szociális gondjai ellenére még bíznak Dzurindában. Lapunk érdeklődésére Bugár Béla kifejtette, hogy hat képviselőtársával azért tartózkodott, mert akormányfő és pártja, aSzlovák Keresztén ydemokrata Unió (SDKU) felemás közigazgatási reformot hajtott végre, avégszavazásnál az ellenzék nyolcmegyés javaslatát támogatta, amivel leginkább aszlovákiai magyarságot sújtotta. – Akormány az eltelt négy esztendőben számos más fontos kérdésben is késle kedett ahatározott döntéssel, s ezzel akoalíciós pártok hitelét is csorbította – hangsúlyozta az MKP elnöke. vissza Kevesebb magyar él Romániában NSZ • 2002. július 5. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Százkilencvenezer fővel kevesebb magyart számláltak a márciusi cenzuson Romániában. A legutóbbi, 1992es népszámláláshoz képest az ország összlakossága egymillió fővel csökkent – jelentet te be Adrian Nastase román kormányfő. Már hetekkel ezelőtt kezdtek kiszivárogni a márciusi népszámlálás részeredményei Romániában. Közölték például, hogy Nagyváradnak 213 ezer lakosa van, ebből 150 ezer (70,4 százalék) román, 55 ezer (27,4 szá zalék) pedig magyar nemzetiségű. Tíz évvel ezelőtt Nagyváradon 230 ezer lakosból még 33,2 százaléknyi volt a magyarság aránya, és a „Körösparti Párizsban” 73 300 magyar élt. A számbeli csökkenés aránya tehát több mint 25 százalék. Hasonló adat került nemr ég napvilágra Nagyszalontáról, ahol az 1992ben számolt 20 492höz képest jelenleg 18 136 lakos él. Tíz éve 7479 román lakos volt, most 7273 személyt jegyeztek, vagyis 206tal kevesebbet. A magát magyar nemzetiségűnek valló lakosok száma 10 397, ez 2258ca l kevesebb, mint a legutóbbi számláláskor. Az abszolút csökkenés itt tehát mintegy 18 százaléknyi. Most a román miniszterelnök közölte: Románia összlakossága 1992höz viszonyítva egymillió fővel, 21,7 millióra csökkent, a magyarok lélekszáma pedig ezen bel ül a korábbi 1,625 millióhoz képest 190 ezer fővel kisebb. A magyarok számának csökkenése az elmúlt tíz évben tehát 11,7 százaléknyi volt, és a lélekszám 1,435 millióra zsugorodott. A többségi lakosság csökkenése érezteti hatását az arányokon, és ennek kös zönhetően az
