Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-30
9 Avasfelsőfaluba és Avasújfalu ba látogatott. Ezt k övetően Iliescu elnökkel Máramarosszigeten felavatták a Wiesel egykori szülőházában létrehozott zsidó múzeumot, meglátogatták a helyi holokausztemlékművet, illetve a falumúzeumot, s a szigeti zsinagógában meghallgatták a marosvásárhely i filharmonikus zene kar és Nagy István Zsolt fuvolaművész koncertjét. – Nem gyűlölettel és haraggal jöttem ide, hiszen mindazért, ami 1944ben történt, nem önök a felelősek. Talán önök közül sokan azt sem tudják, hogy akkor mi történt. De menjenek haza, s kérdezzék meg nagysz üleiket vagy szüleiket, hogy mi történt a szigeti zsidó közösséggel, hogyan történt meg, hogy ma már itt egyetlen zsidó sem él. Az Elie Wiesellel folytatott megbeszélést követően Adrian Nastase kijelentette: a kormány azért restaurálta tta és rendezte be m úzeummá az író szülőházát, mert hangsúlyozni kívánta a zsidóság hozzájárulását a romániai kulturális és társadalmi élet fejlődéséhez. Hangsúlyozta: Románia szembe kíván nézni saját múltjának fájdalmas történéseivel is. Ennek érdekében k ülön jogszabállyal t iltotta be a fasiszta szervezeteket és szimbólumokat, a holokausztról külön fejezeteket iktatott be a tankönyvekbe, és a román irattárakat megnyitotta a washingtoni holokausztemlékmúzeum kutatói előtt. vissza Belgrád nem kér bocsánatot A szerb – horvát határincidens további hullámokat ver NSZ • 2002. július 30. • Szerző: Djordje Zelmanovic A horvát politika továbbra i s teljes készültség ben áll a vasárnapi horvát – jugoszláv határincidens nyomán, amelynek során a jugoszláv hadsereg folyami egysége fegyveres erővel fogságba ejtette Nikola Safert, Vukovár megye főispánját és egy önkormányzati küldöttséget. A mintegy 25 szem élyből álló horvát csoportot a jugoszláv oldalon levő Backa Palanka laktanyájába kísérték, és onnan csak az esti órákban engedték vissza Horvátországba. Jugoszláv részről eddig nem adtak kielégítő magyarázatot az incidens körülményeiről, és – I vica Racan miniszt erelnök követelése ellenére – megtagadták a bocsánatkérést is. Racan vasárnap este a parlament elnökével, Zlatko Tomciccal Ilokra repült, ahol a dunai határhídon találkozott Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszterrel. Szvilanovics mi ndössze „sajnálkoz ását fejezte ki” megjegyezve, hogy várja a jugoszláv nyomozás eredményét. Ezzel egy időben Mesics államelnök telefonon tárgyalt jugoszláv kollégájával, Kostunicával, aki a vasárnapi eseményt elszigetelt incidensnek minősítette, mely nem z avarhatja a két or szág viszonyát. A zágrábi külügyminisztériumba bekérették Milan Simurdics jugoszláv nagykövetet és éles hangú jegyzékben kívánták kifejezni tiltakozásukat. A jugoszláv nagykövet viszont visszautasította a jegyzék átvételét „amíg az incide ns körülményei nem tisztázottak”. Az utóbbi időben mindinkább normalizálódó viszony közepette az incidens váratlanul zavarta meg a két ország kapcsolatát. Egyesek biztosra veszik, hogy az incidenst a jugoszláv hadsereg parancsnokságának tájékozatlansága vá ltotta ki, akik nem tudtak a két o rszág helyi hatósági képviselőinek találkozásáról. A főispánnal együtt fogságba ejtett horvátok benyomása szerint a jugoszláv katonák tudtak a tervezett horvátországi látogatásról. Rendezetlen vízi határok Horvá tország és Jugoszlávia hat éve ír ta alá a két ország kapcsolatának rendezéséről szóló szerződést, amelyben elismerik egymás szuverenitását, függetlenségét és határait. Bár a határvonal végleges kijelölésével ittott még baj van, Belgrád az egyezséggel gyak orlatilag lemondott a szerb nacio nalisták által 1991ben Horvátország ellen indított háborúban elfoglalt területek iránti igényeiről.