Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-30
7 levélben mielőbb jelentkezzenek. A bizottság arra kéri az érintetteket, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament á ltal kinevezett három ne mzetközi jogi szaktekintélynek. A namuri központú bizottság Pierre Gillet elnök nevében kiadott és a sajtóhoz is eljuttatott felhívása arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat, hogy nevekkel, címekkel, pontos eset leírással bemutatott hel yzetüket mielőbb küldjék el a bizottsághoz, vagy pedig német vagy angol nyelvű levélben küldjék el közvetlenül a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiknek nevét, címét, telefaxszámát, továbbá email címét is közli a felhívás. A három nemzetközi jo gász Jochen Frowein professzor, a heidelbergi egyetem Max Planck intézetének tanára, Ulf Bernitz professzor, a stockholmi egyetem tanára és Lord Kingswood brit nemzetközi jogász, az Európai Parlament volt képviselője. Mint Elmar Bro k, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke még júniusban közölte a parlament strasbourgi ülésén, őket bízta meg a parlament azzal, hogy készítsenek szeptemberre jelentést, milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Sz lovákiában a II. világhá ború után kiadott Benesdekrétumoknak, az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő rendeleteknek. A Középeurópai Emberjogvédő Bizottság rámutatott felhívásában, hogy a szélsőséges nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában . A politikai szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít. KözépEurópában viszont történelmi okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott albánok. A felhívás emlékeztet arra, hogy a koszovói háború azért robbant ki, mert megvonták az albánoktól kulturális autonómiájukat, és a nemzetközi közösség nem hallgatott azokra a békés hangokra , amelyek sürgős megoldást szorgalmaztak a kisebbségi jogok eltiprására. A bizottság felhívása aláhúzta, hogy az egykori Csehoszlovákiában már 1945ben megpróbálkoztak az etnikai tisztogatással. Olyan törvényeket hoztak, amelyek a német és magyar lakossá got kollektívan bűnössé nyilvánították, bírói végzés nélkül nagyarányú kitoloncolásokhoz és vagyonelkobzáshoz folyamodtak velük szemben. Akiket a Benesdekrétumok jogfosztással sújtottak, s ma Csehországban, Szlovákiában vagy Magyar országon élnek, most mer nek először megszólalni, és igazságot követelnek. Végül az Európai Parlamentben is egyre több képviselő gondolkozik úgy, hogy elképzelhetetlen ezen országok felvétele az Európai Unióba, amíg el nem törlik az emberi jogokat sértő tör vényeket és helyre nem h ozzák az elkövetett igazságtalanságokat. vissza Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesternek az előző magyar kormány anyagi segítséget ígért, hogy városa megvásárolhassa a sok viszályt kiváltó c sereháti ingatlant – kö zölték tegnapi számukban
