Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-30
3 A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Balkáni gyűlés Salzburgban - Wolfgang Schüssel osztrák kancel lár meghívására kétnapos találkozóra gyűlt össze tegnap Salzburgban több délkeleteurópai ország kormányfője. A tanácskozás résztvevői – köztük Simeon Szakszkoburggotski bolgár, Adrian Nastase román, Zoran Djindjics szerb és Dragan Mikerevic boszniaherceg ovinai kormányfő – a térség stabilitásával összefüggő kérdéseket tekintik át. A házigazdák szerint a rendezvény a balkáni stabilitási paktum megvalósításának célját szolgálja. (MTI) (MN 1.o.) http://www.mn.mno.hu/ K avan marad az ENSZközgyűlés elnöke (Nsz 2.o.) http://www.nol.hu/ Phenjan hajlandó feltétel nélkül tárgyalni – Az orosz diplomácia sikere a „koreai hadszíntéren” – Washingtonban is érzékelik a változást (MH 3.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Nyitni szeretne Teherán felé az Európai Unió – Pattanásig feszült a belső helyzet Iránban – A reformerek egyelőre tehetetlenek (MH 3.o.) http: //www.magyarhirlap.hu/ A NATO új szerepvállalásáról (MN 6.o.) http://www.mn.mno.hu/ Cikkek: Új magyarok a határon túlról A Medgyessykabinet — úgy tűnik — az eddigieknél szélesebb alapokra kívánja h e lyezni a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást. Ezt jelzi, hogy a Magyar Állandó Értekezletre (Máért) két olyan magyar kisebbségi szervezet is meghívót kapott, amelyek az előző parlamenti ciklusban nem vettek részt azokon. Kovács László külügymin i szter ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy legitimnek tart minden olyan, határon túli magyar szervezetet, amely képvisel valakiket. E felfogás ellentétben áll az Orbánkabinet eddigi gyakorlatával. A jobboldali kormány ugyanis csak azokat a szervezeteket tar t otta legitimnek, melyeknek valamely tagját megválasztották országgyűlési képviselőnek vagy a regionális törvényhozás tagjának. A két szervezet közül az egyik Ukrajnában működik. Az ukrajnai magyarságnál is fellelhetők a politikai ellentétek, ezért Ukrajn á ban két nagyobb tömörülés jött létre. A nagyobb és jelentősebb a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, amely csupán Kárpátalján működik, ellentétben a Tóth Mihály vezette és országosan bejegyzett szervezettel, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szöve t ségével. A KMKSZ még 1989ben, a gorbacsovi peresztrojka idején jött létre, mint a kárpátaljai magyarság első társadalmiérdekvédelmi szervezete. Tevékenysége törvényes keretet teremtett a kárpátaljai magyarság önszerveződéséhez, biztosítva a nemzetiségi é rdekek képviseletének, a kulturális és történelmi hagyományok ápolásának lehetőségét. Megalakulását követően egyre fontosabb szerepet játszott, s a megye egyik jelentős politikai erejévé vált. Aktív szerepet vállalt a beregszászi magyar autonóm körzet lét r ehozásában. A legutóbbi, és az azt megelőző ukrán választásokon egyaránt ennek a szervezetnek a képviselője tudott parlamenti mandátumot szerezni. A KMKSZ 1991ben alapító tagként szerepet játszott az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének létrehozá s ában.
