Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-29
11 Nálunk, különösen ha száraz a föld, háromszor is rá kell menni nehéz tárcsákkal, hogy elkészítsük a magágyat. Számunkra ezért is értékes a termés, és nem adu nk csak úgy túl rajta. A gazda nem volt soha párttag, s most sem tagja egyetlen ukrajnai politikai tömörülésnek sem. Az ország é s a világ történéseinek pulzusán azonban, ahogy mondja, rajta tartja az ujját. És ha kell, véleményt is mond róluk. Az Amerikát is megjárt Mitrovics István például egyet ért azokkal, akik azt vallják: a kárpátaljai magyarság meg maradásának egyik előfeltétele a gazdasági felemelkedés. – Aki jó értelemben véve röghöz van kötve, földjéhez ragaszkodik, az nem vágyik el sehová, annak mu száj tervezni. Bármennyire is nehéz, de a családnak van munkája, van kenyere, s ez is nagyon fontos. Ráadásul a magas üzemanyagárak, a gépek magas ára arra kényszerít bennünket, hogy egymás közt kooperáljunk, összefogjunk. Példa saját családja. Legutóbb, a mikor sürgősen be kellett gyűjteni a szénát, tizenöt közeli családtag serénykedett a mezőn. Velük tö bbnyire terméssel számol el. De munkát ad idénymunkásoknak is: előfordult már, hogy egyszerre száztíz ember köszönhette asztalra kerülő kenyerét Mitrovics I stvánnak. A helyi gyermekotthonból elbocsátott három árva fiúgyereket pedig állandó jelleggel vette fel munkába: szállást, élelmet, ruhát biztosít számukra. Fizetésüket külön gyűjti. „Így talán nem kallódnak el”, reménykedik. – A gond csak az, hogy nemigen tudjuk, utánunk mi lesz a gazdasággal – ezt már a „Mitrovicsbirodalom” legszigorúbb felügyelője, a feleség panaszolja. Valika, a bölcsészdiplomával rendelkező nagyobbik lány Ungváron él családjával, francia nyelvet és irodalmat tanít az egyik középiskolá ban. Esze ágában sincs falura költözni. A kisebbik lány, Tünde, jogásznak készül. És férjhez. – A fé rjjelölt Magyarországról jár át udvarolni – meséli Valéria asszony – , és nagy a valószínűsége, hogy Tünde is odaköltözik. Hányszor mondom pedig a fiatalembe rnek, Istvánnak: kereshetnél valakit közelebb is magadnak. A férjem István, a sógorom is az, a másik vejem is. Már csak te hiányzol nekem. De csak nevet rajtam. S hogy mi lesz a struccokkal? Mitrovics Istvánnak esze ágában sincs levágni őket. Mint mondja, nagy a jövőjük Ukrajnában, mert igénytelenek és reproduktívak. Jövő évtől egyegy tojó évi 3050 dar ab tojást is tojhat. A strucc állítólag 90 esztendeig is elél, s ebből 75 éven át tojáshozó. És majdcsak lesznek valahogy. Kőszeghy Elemér (NSZ 6.old.) vissza Elsősorban magyarországi vállalatok érde klődnek az új ipari parkok iránt - Üzleti lehetőségek Kovásznában Több ipari park létesítését tervezik Kovászna megyében. Az egyelőre még kormányzati engedé lyre váró parkok iránt elsősorban magyarországi vállalkozások érdeklődnek, de külföldiek is szíves en megtelepednének a megyében – tájékoztatta a Világgazdaságot a Kovászna Megyei Tanács regionális fejlesztési és európai integrációs irodájának szakfelügyel ője. A Kovászna Megyei Tanács Sepsiszentgyörgyön és Baróton tervez létrehozni ipari parkot, egyenk ént 1515 hektáros területen, mivel a beruházások ösztönzését igen fontosnak tartja a megye vezetése. A megyei tanács regionális fejlesztési és európai integr ációs irodájának szakfelügyelője a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy jelenleg zajlik az e ngedélyezési eljárás – az ipari parkok tervét négy minisztériumnak kell jóváhagynia – , ezután készülhet el a megvalósíthatósági tanulmány, s akkor fogják kivá lasztani a parkokat működtető céget is. Faluvégi Erzsébet elmondása szerint a két területen a szük séges infrastruktúra egy része már megvan, a többi kiépíthető, s lehetőség van arra is, hogy az ipari parkokat bekapcsolják Románia közlekedési vérkeringésébe . A szakfelügyelő – konkrét nevek megemlítése nélkül – elmondta, hogy elsősorban magyar vállalatok érdeklődnek az ipari parkok iránt, de külföldiek is szívesen megtelepednének a megyében. Faluvégi Erzsébet utalt arra, hogy a megyében többek között a Dunapa cknak és a Vegyépszernek van érdekeltsége, s számos kisebb vegyes vállalkozás is működik. A külföl diek közül elsősorban német textilipari leánycégek termelnek a megyében – többek között a Hugo Bossnak – , így első megközelítésben ennek a vonalnak a folytatá sa látszik kézenfekvőnek. A textilipar, illetve a mezőgazdaság mellett a faiparnak vannak nagy hag yományai a térségben, ahol a munkanélküliségi ráta nem haladja meg az országos, 10 százalék
