Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-22
2 úgy érzik, a romló közbiztonságért a bevándorlókat terheli a felelősség. Emiatt pedig a kormányzó szociáldemokrata pártokat büntették, mert úgy vélték, a baloldaliak túl liberális bevándorlási politikája miatt ár asztották el a külföldiek az adott államot. Tény az is, hogy KözépEurópában nem folytatódott a jobboldal előretörése, hiszen tavaly Lengyelországban, idén pedig Magyarországon és a Cseh Köztársaságban is a szociáldemokrata irányvonal diadalmaskodott. De vizsgáljuk meg közelebbről a közelmúlt választásainak számadatait, illetve próbáljunk óvatos becsléseket tenni a küszöbön álló voksolások előtt. A francia államfői és parlamenti választás elválaszthatatlan egymástól, hiszen az elnök — az unió többi ország ától eltérően — kiterjedt jogkörrel rendelkezik. Tavasz óta Jacques Chirac köztársasági elnök szinte egyszemélyben irányította a francia belpolitikát. Miután a szélsőjobboldali JeanMarie Le Pent legyőzve nyert az elnökválasztás második fordulójában, minde n energiájával arra koncentrált, hogy a jobboldallal, pontosabban az általa létrehozott Unió az Elnöki Többségért (UMP) tömörüléssel megnyeresse az alsóházi választást is. Terve kiválóan bevált: az UMP 357 helyet szerzett az 577 tagú törvényhozásban. A job boldali tömörülés magabiztos győzelme egyértelműen a francia elnök kiváló politikai érzékének köszönhető, hiszen az elnökválasztás első fordulójában leszerepelt, majd minden tisztségéről lemondott Lionel Jospin helyére a középutasnak tartott JeanPierre Ra ffarint nevezte ki, akit sok baloldali szavazó is voksával támogatott. Június 19én és 20án rendezték a cseh választásokat, ahol még a vártnál is biztosabban nyertek a szociáldemokraták (CSSD). Közben már meg is alakult az új kormány, amelyben a győztes párt mellett a centrista Koalíció tömörülés kapott helyet. A CSSD és a Koalíció összesen 101 helyre tett szert a 200 tagú törvényhozásban, ám ez a rendkívül csekély koalíciós többség is elég lehet Vladimír Spidla miniszterelnök négyéves kormányzásához, me rt az ODS és a kommunisták viszonya leginkább a tűzéhez és a vízéhez hasonlítható. A szociáldemokraták győzelmüket elsősorban Spidla személyének köszönhetik s annak, hogy az elmúlt négy évben a Milos Zeman fémjelezte kormánynak sikerült rendbe tennie a g azdaságot. Ettől függetlenül meglepő a Polgári Demokrata Párt (ODS) kirívóan gyenge szereplése, hiszen mintegy két hónappal a választás előtt még egyértelműen úgy látszott, Václav Klaus pártja győz. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy Csehország szembe úszik az európai árral, hiszen az alsóházban a mandátumok mindössze egynegyedét szerezte meg a jobboldal. Szélsőjobb szinte nem is létezik Csehországban, miközben az EU parlamentjeiben egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Cseh sajátosságnak nevezhetnénk ugyanakkor a kommunisták előretörését. Az európai választási körhinta szeptember 15én lép újra működésbe. Ezúttal a svéd választók járulhatnak az urnákhoz. Itt az évtizedes hagyományokhoz híven a rendkívül erős szociális hálót (és páratlanul szigorú ad órendszert) kiépített szociáldemokraták arathatnak diadalt. Igaz, nem számíthatnak sima győzelemre. Néhány napja ugyanis a négy középjobb párt úgy határozott, közösen lépnek fel a szociáldemokraták ellen. A jelenlegi parlamentben egyébként a kormányt alko tó és a kisebbségi kabinetet támogató pártok (szociáldemokratazöld és a baloldali Vaenster pártról van szó) 190 mandátummal rendelkeznek a 349 fős törvényhozásban, a jobboldali pártok ugyanakkor 157 hellyel rendelkeznek. 1970 óta a szociáldemokraták mindö ssze kétszer szenvedtek vereséget. A jelenlegi választási kampányban a pártok a gazdaság élénkítését helyezték középpontba. Az ellenzék szerint a kormány rossz intézkedései miatt visszaesett a gazdaság, s súlyos hiányosságok tapasztalhatóak az egészségüg yi szektorban. Az úgynevezett nem szocialista blokk szerint elengedhetetlen az egészségügy mielőbbi reformja, csökkenteni kell az adókat és a bevándorlókat jobban be kell építeni a társadalomba. Göran Persson miniszterelnök ugyancsak a gazdasági helyzet ja vítását tűzte ki célként. George W. Bush amerikai elnök néhány nappal ezelőtti beszéde után kijelentette: Svédországban is súlyos börtönbüntetésekre számíthatnak azok a cégvezetők, akik csalást és más visszaéléseket követnek el. A szigorú pénzügyi szabályo zást 2004 januárjában akarják bevezetni. A szociáldemokraták kampánya minden bizonnyal Persson személyére épül majd, aki igen népszerű hazájában: egy a napokban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezettek 32,8 százaléka látná szívesen újra a k ormányfői székben. A második helyen a kereszténydemokrata Alf Svensson áll mindössze 6,1 százalékkal.
