Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-19
4 Szegedi András A 2002 elejétől működő – a polgári kormány támogatásával alapított – Balassi B álint Intézet a magyar nyelv és minden, a magyarságtudománnyal kapcsolatos ismeret oktatását és terjesztését tartja fő feladatának. Emellett tovább kívánja fejleszteni a jogelőd Magyar Nyelvi Intézet oktatási programját. Idén január elsejével al akult meg a Balassi Bálint Intézet. Az új intézmény a magyarságtudomány és a magyar mint idegen nyelv oktatásának szerteágazó célkitűzéseivel jött létre, a közel ötvenéves múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989ben alapított Nemzetközi Hunga rológiai Központ teljes körű jogutódjaként. E központi szerepű intézmény egyre szélesedő palettán kínál lehetőséget a magyar nyelv és különböző hungarológiai tárgyak tanulására, és ellát minden olyan feladatot, amely segítséget nyújthat a külföldön élő mag yarok számára anyanyelvük, magyarságtudatuk megőrzésében, ápolásában. Egyúttal a külföldiek, nem magyar anyanyelvűek számára kultúraközvetítő szerepet tölt be, koordinálja a vendégoktatók kiküldését külföldi egyetemekre, főiskolákra. A folytatólagos és új tevékenységek közé tartoznak a kutatási, szervezési, tankönyv- és tananyagfejlesztési, kiadói feladatok; valamint kiállítások, kulturális rendezvények, szakmai konferenciák és ismeretterjesztő előadások szervezése a magyar nyelv és kultúra minél széleseb b körű megismertetése és népszerűsítése céljából. Célkitűzéseik között az is szerepel, hogy a program minél jobban megfeleljen a különböző országokból érkező hallgatók elvárásainak, ezért lehetőséget nyújtanak a nem magyar anyanyelvűek számára többek közö tt a magyar nyelv minimum középfokú ismeretének elsajátítására. Az oktatási tárca ösztöndíjpályázatokat hirdetett magyar nyelvihungarológiai képzésre nem magyar anyanyelvű, illetve nyugati szórványban élő magyar fiatalok számára, valamint határon túli dip lomások szaknyelvi utóképzésére is. vissza MÁÉRT: vegyes visszhang Egyes résztvevők szerint nem volt vitára lehetőség NSZ • 2002. július 19. • Szerző: Munkatársunktól Veg yes visszhangot váltott ki a határon túli magyar vezetők között a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ötödik ülése. Annak ellenére, hogy a zárónyilatkozat egységes támogatást kapott, többen úgy vélik: a tanácskozáson nem volt igazi vitára lehetőség. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elégedett a MÁÉRTen elfogadott zárónyilatkozattal, mert az közös gondolkodás eredménye, és előremutat – mondta érdeklődésünkre Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint MÁÉRTülésen most először lehetett az elvárásokat meghaladóan tartalmas, valódi javaslatokat tartalmazó előadásokat hallani a magyar kormány részéről. A felszólaló hat tárcavezető, és persze a miniszterelnök olyan javaslatokkal állt elő, amelyek megállíthatják a határon túli magyarság fogyásá t – jelentette ki Takács. Majd hozzátette: az RMDSZ egyetért a zárónyilatkozat státustörvény módosítására vonatkozó részével is. Az ügyvezető elnök egyedül a MÁÉRT ügyrendi felépítését kifogásolta, mondván: a felszólalások között jó lett volna egyegy fél óra, amikor a résztvevők érdemben reagálhattak volna az elhangzottakra. A Vajdasági Magyar Szövetséget képviselő Józsa László ellenben úgy véli: a délutáni ülésszakon lett volna lehetőség a vitára, ám ekkor senki sem élt ezzel. A VMSZ alelnöke szerint a zá rónyilatkozat közös politikai szándékot tükröz, és az új magyar kormány első MÁÉRTülése bebizonyította: a Medgyessykabinet a kiegyensúlyozott, az eddigi eredményeket megőrző és azokat továbbfejlesztő nemzetpolitika híve.
