Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály

2002-07-17

9 ugyanis 140 nemzetiség él, s ebből mintegy száznak a gyökerei is itt vannak. Így aztán egy lettországi

tatárt éppúgy a honfitársának tart Rogozin, mint egy ottani oroszt. A határon túli orosz kisebbség helyzete az utódállamok

ban eltérő. Lettországban és Észtországban

például az orosz ajkú lakosságot automatikusan megfosztották állampolgárságától, kizárták őket

bizonyos foglalkozások gyakorlásából, hátrányos megkülönböztetést szenvedtek a privatizációban, a

nyugdíjak megállapít

ásakor, és drasztikusan visszaesett az orosz nyelvű oktatás szintje is. Mindezt a

„büntetést” kimondatlanul is a Szovjetunió e köztársaságokkal szembeni valóban elnyomó politikája

miatt kapták, egy ideig lényegében az anyaország asszisztálása mellett. A he

lyzet nemrégiben változott

kissé, mivel az Európai Unió a tagság feltételéül szabja a kisebbségi kérdés rendezését is. A másik véglet

a posztszovjet térségben Fehéroroszország és Kirgízia, ahol az orosz megőrizte második állami

nyelvként élvezett státusát. E két pólus között van Moldova, ahol a közelmúltban feszültséget keltett az

orosz nyelv hivatalossá tételének kérdése. Bukarest ezt nehezményezi, olyan jogokért küzdve, amelyeket

Erdélyben korántsem tart ilyen fontosnak. Rogozin álságosnak tartja a tiltak

ozást, hiszen egyrészt nem

történt más, minthogy a nagy számú orosz kisebbség ugyanazokat a lehetőségeket kapta meg e téren,

mint például a macedóniai albánok, másrészt Románia is ötmillió dollárt különített el úgymond a román

nyelv, valójában a proromán e

llenzék támogatására. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság