Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-07
8 a következő hónapokban meg kellene vizsgálni, hogy milyen eredményekkel történt eddig az alkalmazás, s csak azután kellene tárgyalni a törvény módosításáról – mondta kolozsvári tudósítónknak Markó Béla. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke pozsonyi tudósítónknak kijelentette: annyit tud, hogy az Orbánkabinet a velencei bizottság ajánlásait akarta a lehető legpontosabban érvényesíteni a kedvezménytörvényben, s ezért két apró módo sításra készült. Tabajdi Csaba (MSZP), az ET magyar parlamenti delegációjának leendő vezetője lapunknak kifejtette: tulajdonképpen egyetlen dolog sürgeti igazán a kedvezménytörvény gyors módosítását. Nevezetesen az a körülmény, hogy az ET szeptemberi közgy űlésén vitatja majd meg: miként „vezette át” Magyarország a kedvezménytörvénybe a velencei bizottság ajánlásait. Az említett ajánlásoknak megfelelő módosításokat addig végre kellene hajtani, mert ez hazánkat feltétlenül kedvezőbb színben tüntetné fel az eu rópai közvélemény előtt – mutatott rá Tabajdi. – Abban persze igaza van Markó Bélának, hogy a törvény tényleges hatásai majd csak az év vége felé lesznek értékelhetők – hangoztatta az MSZP kisebbségi szakértője. Értesülésünk szerint a mai kormá nyülésen napirenden lesz a miniszteri hatáskörök kismértékű módosításáról szóló előterjesztés. Úgy tudjuk, a kisebbségi ügyek kezelése a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül, de a tárcák hatáskörébe tartozó egyes részfeladatok a tárcáknál maradnak. Ug yanakkor némely kisebbségi vezetők attól tartanak, hogy a határon túli magyar ügyek kezelésében visszalépés következhet be az említett módosítás nyomán, mivel esetleg csökkenhet egyes tárcák szerepe a kisebbségi támogatásban. Ráadásul félő, hogy a készülő rendelkezések következtében bürokratikusabb és kevésbé hatékony lesz a kisebbségi problémák kezelése – hangoztatják kisebbségi források, amelyek azt sem zárják ki, hogy az elképzelés támadási felületet hagy a parlamenti ellenzék számára. vissza Bukarest: szenátusi igen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására NSZ • 2002. június 7. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Tegnap a román szenátus 92 támogató szavazattal elfogadta az egyházi ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. A jogszabál y értelmében kárpótlásra csak abban az esetben kerül sor, ha az ingatlan már nem létezik, illetve ha azt a volt tulajdonos nem igényli vissza. A jogszabály több mint másfél ezer, egykor a történelmi magyar egyházaktól elvett ingatlant érint. A z eredetileg csak meghatározott számú ingatlan visszajuttatására vonatkozó 94/2000. számú sürgősségi kormányrendeletet az RMDSZnek a kormánypárttal folytatott tárgyalásai során sikerült átfogó kerettörvénnyé változtatnia. Ennek értelmében az egyházaktól 1 945 és 1989 között elkobzott valamennyi ingatlant természetben viszszajuttatják az egykori tulajdonosnak. A döntésről Markó Béla RMDSZelnök elmondta: a jogszabály elfogadását rendkívül jelentős eredménynek tartja, hiszen ezzel Romániában is véglegessé vál ik a tulajdonvisszaszolgáltatás jogi kereteinek kialakítása. A magánszemélyek ingatlanjainak visszajuttatásáról ugyanis már tavaly megszületett a törvény, a földek és erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvény nemrég véglegessé vált, és most az egyházi in gatlanok kérdése is rendeződik. – Ez mint vagyon is jelentős, és fontos az egyházak számára, de ezen túlmenően a törvény jelképes is, hiszen jóvátételi intézkedés azokkal az egyházakkal szemben, amelyek 1989 előtt sokat szenvedtek. A törvény alapjai jók, e zek egybeesnek azzal, amit az egyházakkal megbeszéltünk, tehát a jogszabály a velük közösen kialakított alapelvekre támaszkodik – mondta. Markó Béla közölte: a tulajdont természetben kell minden esetben visszaadni, és csak kivételesen van szó kárpótlásról, akkor, amikor az ingatlan már nem létezik, vagy azt nem igényelik vissza természetben az egyházak. – A tulajdont egy rövid bizonyítási eljárás után azonnal visszaírják a volt tulajdonos nevére, ami pedig a használatot illeti – különösképpen ott, ahol közi ntézmények, iskolák, kórházak működnek – , legfeljebb ötéves használati időszakot ír elő a törvény. Ez alatt az idő alatt a használó intézménynek bért kell fizetnie, a karbantartásról gondoskodnia kell, az egyházaknak pedig ez idő alatt nem kell az ingatlan ra adót fizetnie – hangsúlyozta Markó. Kihirdetése előtt a törvény egyeztetőbizottság elé kerül, mert a két ház különböző módon fogadta el. Markó szerint van rá esély, hogy az egyeztetés még ebben a parlamenti ciklusban megtörténjen. vissza
