Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-25
5 az ETországokban érvényesülő kisebbségvédelmi gyakorlat egés zének megvizsgálását szorgalmazó, több tagállam által közösen benyújtott határozati javaslatának együttes értékelésére szólt. A dokumentum kizárólag az első indítványra koncentrál. Az ET jogi bizottsága a korábbi napirendet módosítva június 13i szaratov i tanácskozásán - a magyar, a román és a szlovák fél képviselőinek távollétében - vitát kezdett a jelentésről, amit aztán magyar közbelépésre felfüggesztett, és a mostani ülésszakig elnapolt. Az MTI érdeklődésére Strasbourgban ennek kapcsán arra is utalt ak, hogy a legutóbbi választások nyomán létrejött új holland ETdelegációnak Jürgens szenátor a jövőben nem lesz tagja. vissza Benesdekrétum: vallomások és vizsgálat 2002. június 24. 20:11 MTI Az Európai Parlamentben képviselt kis nemzeti pártok csoportja Brüsszelben nyilvános meghallgatást tartott hétfőn a Benesdekrétumok Szlovákiában máig élő, jogtipró hatásáról. Nelly Maes, a kis pártok Európai Szabad Szövetségének (EFA) be lga elnöke egy független jogtudományi intézet elemzése alapján bemutatta a második világháború végén született csehszlovák elnöki rendeletek keletkezésének körülményeit, a német és a magyar nemzeti kisebbség ellen irányuló jogfosztó tartalmát és nemzetközi összefüggéseit. Aláhúzta, hogy a néhai Eduard Benes csehszlovák elnök eme rendeletei ma is a szlovák jogrend részét képezik. A jogtudományi intézet szerint nem kétséges, hogy a kollektív bűnösség elve, amin e rendeletek alapszanak, ellenkezik az emberi jogok mindennemű demokratikus felfogásával. Bödök Aliz szlovákiai ügyvéd példák során mutatta be, hogyan érvényesül a rendszer váltás után a szlovákiai magyar közösség tagjait vagyonukból másodszor kiforgatva a Benesdekrétumok rendszere. Hiába született Szlovákiában kárpótlási törvény, hiába a legfelsőbb bíróság elvi állásfoglalásai, a körzeti közigazgatási hivatalok a földművel ési minisztérium utasítása szerint egyszerűen semmibe veszik őket, és a földet, a házat nem az eredeti magyar tulajdonosának adják vissza, hanem vagy a betelepített szlovák telepes nevére írják vagy a szlovák állam javára kebelezik be, amely aztán a járási hivatalokon keresztül a falvak tulajdonába adja. Az ügyvédnő rámutatott, hogy számos panasszal fordultak már az emberi jogok európai bíróságához Strasbourgban a szlovákiai magyarokat másodrendű állampolgárrá lefokozó visszaélések miatt. Erdélyi Géza szl ovákiai református püspök kifejtette, hogyan sújtották a magyar egyházakat Szlovákiában a Benesdekrétumok lelkészlakások, iskolák, sőt templomok elkobzásával, amelyekből mindmáig semmit sem adtak vissza. Agárdi László mezőgazdasági vállalkozó azt a fondor latos láncolatot mutatta be saját tapasztalatai alapján, ahogy a hajdan a Benesdekrétumok nevében elkobzott magyar földek most előbb a szlovák állam, majd a járások, végül a falvak és szlovák magánszemélyek tulajdonába kerülnek. Megrendítő vallomások ha ngzottak el az 1946os kitelepítésekről, a teljes kifosztást követő, Csehországba száműzésekről, ahol az elűzött magyarokat lényegében ellenérték nélküli rabmunkára helyezték ki cseh birtokosokhoz. Egy idős asszony, Borbély Ilona felidézte, hogy családjáva l együtt hogyan vitték el őket Csehországba, ahol Václav Havel köztársasági elnök nagyszüleinél, Bozena Hávlova asszonynál viszonylag emberséges bánásmódban részesültek. Nagy András szlovákiai főiskolai tanár hasonló életútját összegezve azt mondta, a szlo vákok iránt nincs keserűség benne, mert politikusaik követték el a bűnöket, csak az bántja, hogy a választott mai magyar politikusok semmit sem tesznek a Benesdekrétum kárvallottainak kárpótlásáért, de legalább azért, hogy egy bocsánatkérést kapjanak.