Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-03
5 épít őiparnak, így magyar vállalatok részt vehetnének a calafati híd felépítésében. vissza Václav Havel a Benesproblémáról A Csehországban és Németországban dúló választási hadjáratnak tulajdonítja a Benesdekrétumok körüli vi ta felerősödését a cseh elnök, amely szerinte csak átmeneti jellegű. Az ARD televíziónak adott interjújában Václav Havel kijelentette: ő maga soha nem helyeselte a szudétanémetek 1945 után történt kitelepítését Csehszlovákia területéről. Leszögezte, hogy n em ellenzi a múlt kérdéseivel való foglalkozást, ám szerinte ennek „tárgyilagos módon” kell történnie. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Csehországban június közepén, Németországban pedig szeptember végén kerül sor parlamenti választásokra. (MTI) vissza Közeledés a Balkánon 2002. június 3. (9. oldal) Tudósítónktól Óvatos belgrádi sajtóutalások szerint felgyorsult a jugoszláv – horvát és a jugoszláv – boszniai közeledés. Voji szlav Kostunica jugoszláv és Stjepan Mesic horvát elnök közös nyilatkozatot írt alá a Brdóban a múlt évtizedben még egymással háborúzó két ország kapcsolatainak rendezéséről – adja hírül a szerbiai sajtó, nagy teret szentelve a középeurópai országok kétna pos államfői tanácskozása délszláv vonatkozásainak. A nyilatkozat szerint előrehaladást értek el a kapcsolatokban, amelyek fejlesztéséért – egyebek mellett a vízumkényszer megszüntetéséért és a menekültek hazatéréséért – szálltak síkra, s a továbbiakban a nyílt kérdéseket kizárólag tárgyalások útján kívánják rendezni. A két elnök megerősítette, hogy hármas – horvát – jugoszláv – boszniaitalálkozót terveznek. Peddy Ashdown boszniai nemzetközi főmegbízott kabinetjében pedig közölték, hsogy Kostunica és Mesic ked ves vendég lenne Szarajevóban. A jugoszláv elnök azt emelte ki, hogy a brdói csúcs a balkáni integráció fontosságát hangsúlyozta, ami üzenetként is értelmezhető, hogy meg kell őrizni Szerbia és Montenegró közös államát. Milo Djukanovics montenegrói elnököt egyébként a házigazda Kucan elnök nem hívta meg a tanácskozásra. vissza Havel nyugodt elemzést kér a dekrétumvitában 20020603 (a nyomtatott MH cikke) A cseh elnök a hazájában és Németországban dúló választási hadjáratnak tulajdonítja a Benesdekrétumok körüli vita fölerősödését, amely szerinte csak átmeneti jellegű. Az ARD televíziónak adott interjúban Václav Havel kijelentette: ő maga soha nem helyeselte a szudétanémetek 1945 utáni kitelepítését. "Nem volt jó dolog, ám h ozzátartozott az akkori korszakhoz, és így részét képezi újabb kori, keserű történelmünknek" - fogalmazott az államfő. A történelmet nyugodtan, a dolgok fölé emelkedve, szenvedélymentesen kell elemezni - szögezte le Havel. A választási kampányok időszaka n em alkalmas a tárgyilagos elmélkedésre. Havel tagadta annak lehetőségét, hogy a dekrétumok kapcsán egyes cseh politikusok részéről elhangzott otromba kijelentések megnehezíthetnék Csehország közeli EUfelvételét. "Brüsszel részéről több ízben biztosította k bennünket afelől, hogy az efféle nyilatkozatok nem bonyolítják a helyzetet" - jelentette ki Havel. Az 1997es csehnémet megbékélési nyilatkozatról, amelyben mind Bonn, mind Prága a szőnyeg alá söpörte a Benesdekrétumok kényes problémáját, úgy vélekedet t, hogy annak utólagos módosítása, átírása vagy kiegészítése nem lehetséges. Idővel azonban egyezségre lehetne jutni különböző új nyilatkozatokról. A cseh elnök előzőleg a középeurópai csúcson találkozott Thomas Klestil osztrák államfővel, aki kijelentet te, hogy a dekrétumokat "politikai vagy törvényhozási nyilatkozattal" el kellene törölni, és el kellene ismerni az erkölcsi felelősséget az elkövetett igazságtalanságokért. Mindamellett Klestil hangsúlyozta, hogy óvatosan kell kezelni ezt a vitatott kérdés t, és javítani kell Ausztria és Csehország kapcsolatait. vissza MTI Bizalmi szavazás Farkas Flórián ellen 20020603 (a nyomtatott MH cikke) Nem sikerült az elnökbuktatási kísérlet az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) közgy űlésén, miután Farkas Flórián ellenzői nem tudták napirendre tűzetni személyi kérdéseket is felvető indítványukat. Az