Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-25
9 kettőt nézetem szerint is együttesen kell érvényesíteni. Kis Jánosnak azt a megállapítását, hogy az általa státust örvénynek nevezett dokumentum "szimbolikusan semmivé tenné a kisebbségi polgárok"nak az utódállamokhoz való tartozását, elhamarkodott és megalapozatlan feltevésnek vélem. Itt közelről sem a "vagyvagy", inkább az "isis" logikája működik, amely nem a "vag yvagy" egy korábbi alternatíváját, hanem a "semsem" állapotát hivatott felváltani. Azt a vádat, hogy az Orbánkormány a kedvezménytörvény dolgában egyoldalúan járt volna el, ismét túlzónak érzem. A kormányzat bizonyíthatóan és mindvégig nyitott volt a t árgyalásokra, a vitás kérdések konszenzusos rendezésére. De mert a kedvezmények döntően a magyar állam területére érvényesek, az ezekre vonatkozó előzetes egyeztetésre valóban nem volt ok. A többi kérdésre vonatkozóan pedig eleve az volt az álláspont, hogy azoknak részleteit szakértői egyeztetéseken fogják tisztázni. Valóban jobb lett volna, ha ezt előzetesen teszik - egészen pontosan tehetik - meg. Félő azonban, hogy az ilyesszerű "egyeztetések" folyamatában a kedvezménytörvény is az alapszerződés sorsára jutott volna, a nemzetközi közvélemény által mára már elismert kisebbségi jogok jelentős részét sem lehetett volna keresztülvinni. Az alaptörvény esetében ez a megkötéskor is bocsánatos bűn volt (utólag még inkább annak bizonyult), a kedvezménytörvényt azo nban anélkül tehette volna értelmetlenné, hogy egyebet állíthatott volna a helyébe. A kedvezménytörvény bizonyos mértékig valóban fait accomplit teremtett (ahogyan az analóg nemzetközi dokumentumok is azt teremtettek), de ezt kellő óvatossággal és körülte kintéssel tette. Amit a hivatalos nemzetközi reakciók is jeleztek. Igaza van a BabesBolyai Egyetem tanárának, Salat Leventének (aki nemrég - román és magyar nyelven - egészen kitűnő könyvet tett közzé a liberális etnopolitika kortárs irányzatairól, főként Will Kymlicka életművéről és a körülötte zajló vitákról is). "Az utókor minden bizonnyal a törvény kezdeményezőinek maradandó érdemeként fogja számon tartani azt a körülményt, hogy - Trianon óta először - úgy sikerült a kulturális értelemben vett magyar n emzet egységének kérdését az európai politika napirendjére tűzniük, hogy az nem vonta maga után az anyaország megbélyegzését és elszigetelését a nemzetközi államközösségen belül." A szlovákiai (elsősorban belpolitikailag meghatározott) helyzettől eltekint ve a Medgyessykormány olyan kisebbségpolitikai kapcsolatrendszert vesz át az Orbánkormánytól, amely minden korábbinál kedvezőbb. Így aztán a kisebbségi kérdéskört az új kormányzat is jóval könnyebben kezelheti majd, mint négy esztendővel ezelőtt tehette volna. Úgy tűnik tehát, hogy a jobb- és a baloldali kormányzatok politikája (az ádáz csatazaj dacára) az elmúlt négy esztendőben sem kizárta, hanem kiegészítette egymást. S ez feltehetőleg a jövőben sem lehet majd másként. A romániai magyarságnak azonban nem csupán a magyar bal- és jobboldal együttes támogatása a létérdeke, de saját bal- és jobboldalának megőrzése is. A Fidesz tényleg tévedett, amikor az RMDSZ radikális ellenzékét (a személyi és intézményi kapcsolatok szintjén egyaránt) kiemelten támogatta . De akkor is tévedett volna, ha pusztán az RMDSZen belül többséget alkotó irányzat mellett kötelezi el magát. Ez talán még nagyobb meggondolatlanság lett volna. Az RMDSZen belüli ellenzék ugyanis nehéz helyzetben van, a románmagyar együttműködés sikere ssége amúgy is kihúzta alóla a szőnyeget. A román kormányzat egyoldalúan az úgynevezett mérsékelteket ismeri el legitim irányzatnak. Ha a magyar kormányzat is ezt teszi, az ellenzék - a romániai magyar demokrácia meglehetősen kezdetleges körülményei közt - gyakorlatilag eltűnik. Márpedig ha egy politikai irányzat ellenzék s implicite ellenőrzés nélkül marad, abból semmi jó nem kerekedhet ki. Ezért úgy vélem, a Medgyessykormány is súlyos hibát követne el, ha - ideológiai vonzalmainak engedve - pusztán a tö bbségi irányzatot támogatná. S ez persze a Fidesztöbbségű ellenzékre is érvényes. A romániai magyarságnak kívül és belül egyaránt mindkét irányzatra, a bal- és a jobboldalra is elengedhetetlen szüksége van. Csak e kettő együtt jelenthet számára egészsége s politikai környezetet. Bíró Béla bukaresti egyetemi tanár vissza Őszig tarthat visegr ád régi fénye 20020525 (a nyomtatott MH cikke) A szlovákiai Trencsénben tartanak egynapos találkozót a visegrádi négyek (Magyarország, Le ngyelország, Csehország, Szlovákia) csoportjának magas rangú képviselői és a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) küldöttei. A tanácskozáson, amelyen az együttműködés lehetőségei kerültek szóba, Magyarországot az ügyvezető kormány részéről Stump f István kancelláriaminiszter képviseli. Orbán Viktor távozása után a visegrádi együttműködés visszanyeri régi fényét. - kijelentés - amelyet a baloldali lengyel miniszterelnök tett csütörtökön Pozsonyban - rámutat, miért csonka a tegnap kezdődött visegrád i csúcs, amely pedig a három Benelux állam kormányfőivel kiegészülve igazán rangos vitafórum lehetne. Orbán Viktor év elején tett kijelentése, amelyet rajta kívül minden érintett kormányfő úgy értett, hogy Orbán a Benesdekrétumok eltörlését az EUtagság f eltételeként szabta meg, meghiúsította a tervezett magyarországi találkozót. Az elmúlt időszak legnagyobb magyar diplomáciai kudarca, a három kormányfő magyarországi látogatásának lemondása után Orbán Viktor nem ment el a kétnapos trencséni csúcsra, hanem Stumpf István kancelláriaminisztert és Martonyi János külügyminiszter küldte maga helyett a hálátlan szerepet eljátszani. Medgyessy Péter és Kovács László, akiknek szintén érvényes meghívása volt, a parlamenti vita miatt nem lehet
