Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-25
4 Medgyessyéknek nincs nemzetstratégiájuk 2002. május 25. (9. oldal) Gui Angéla A leendő magyar kormány jelenleg semmilyen stratégiai elgondolással nem rendelkezik a határon túli magyarság ügyére nézve , azonban míg az MSZPn belül a jövőben kialakulhat egy alternatív nemzetstratégiai koncepció, az SZDSZt nemzetfelfogása erre teljesen alkalmatlanná teszi – nyilatkozta lapunknak Bakk Miklós erdélyi politológus, a Krónika című napilap főszerkesztője. Új szakaszt jelentett a magyar állam határon túli magyarokkal szemben folytatott politikájában a távozó kormány nemzeti reintegrációs stratégiája. E stratégia központi elemének, a státustörvénynek a közvetlen pozitív hatása az, hogy ellensúlyozza a román nemzetállam kulturális hegemóniájából adódó asszimilációs nyomást, hangsúlyozta Bakk Miklós. Mint mondta, erre a román nemzetállam feltételei között működő erdélyi magyar intézmények nem képesek, csupán önmagukban nem tudnák fenntartani a magyar nye lv és kultúra társadalmi presztízsét. A státustörvénynek ugyanakkor stratégiai értelemben van egy problematikus mozzanata is, mert a jogszabály nem azt üzeni, hogy a határon túli magyarságnak létre kell hoznia a saját, mind Budapesttől, mind Bukaresttől, P ozsonytól vagy a többi fővárostól független centrumait. Márpedig e magyar közösségek fennmaradásához az szükséges, hogy rendelkezzenek saját kulturális, modernizációs centrumokkal. Mindent összevetve, a reintegrációs stratégia inkább egy kezdet, véli a pol itológus. A leendő magyar kormány ezzel szemben semmilyen stratégiai elgondolással nem rendelkezik, azonban míg az MSZPn belül a jövőben kialakulhat egy alternatív nemzetstratégiai koncepció, az SZDSZt nemzetfelfogása erre teljesen alkalmatlanná teszi, szögezte le a szakértő. „A szabad demokraták államnemzeti koncepciója, amely a magyar kisállamiságot csak a republikanizmus eszmehagyományai felől tudja értelmezni, nem képes sok újítással szolgálni. A legtöbb, amit az SZDSZ pragmatizmusból elfogad, az a j elenlegi támogatási rendszer finomítása, »technikai« tökéletesítése. Az MSZP viszont megszavazta a státustörvényt, és Medgyessy kampánya révén bejelentette, hogy a nemzetpolitikában a folytonosságra kívánja helyezni a hangsúlyt. Ezért a szocialistáknak nem érdekük, hogy ebben a kérdésben az SZDSZ befolyását hagyják érvényesülni” – fogalmazott Bakk Miklós. A szakértő úgy véli, hogy a Medgyessykabinetnek a jelenlegi támogatási filozófiát hozzá kell majd igazítania az európai uniós csatlakozásból eredő persp ektívákhoz. Hiszen ha Magyarország az unió tagja lesz, akkor az anyaország presztízse tovább fog nőni, s ezzel egy időben erősödni fog az a szívó hatás, amelyet Budapest a határon túli magyar közösségekre gyakorol. Másrészt azzal is számot kell vetni, hogy egyre nagyobbak lesznek a különbségek az egyes közösségek között, ez pedig jóval szerteágazóbb „határontúliságra” irányuló politikát követel majd meg. Gondolni kell ugyanakkor arra is, hogy egyes kérdések – például a felvidéki magyarság problémái – „unión belüli” ügyek lesznek, mások – így az erdélyi magyarok gondjai – az EU peremterületén összegződnek majd, Kárpátalja integrációjával pedig eleve nem lehet számolni. A státustörvény romániai végrehajtására vonatkozó Orbán – Nastaseegyezményről a szakértő ú gy vélekedett, hogy a megállapodás az adott helyzetben mindkét fél számára hasznos volt. A memorandum mozgásba lendítette a kétoldalú kapcsolatok egyik fontos intézményét, a kormányközi vegyes bizottságot is, az új kabinetnek ezért ennek az aspektusnak a k ihasználására kellene törekednie, s nem az egyezmény újratárgyalására. A leendő kormány a státustörvény kínálta lehetőségek mellett pedig erősíthetné a regionális együttműködést, valamint az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszert is, fejtette ki Bakk Mi klós.
