Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-23
15 „Nem is akárkik teszik ezt, pl. a magyar értelmiségiek ismert felhívásában szó szerint az olvasható, hogy az MKP preferenciái az elmúlt hetekben vészese n visszaestek” úgy a magyar, mint a nem magyar választók körében. „A fenébe is – akkor hol itt a hiba?” – teszi fel a költői kérdést a szerző, majd arra a következtetésre jut, hogy ilyen nem történt, „csak” a közvéleményt manipulálja az értelmiségi elit – a Magyar Koalíció Pártján belül is – azzal a céllal, hogy az MKP május 25i jelölőkongresszusa előtt Durayt kigolyózzák a jelöltlistáról. Ehhez kapóra jöttek nekik Duray „színpadi produkciói”. Közben az a helyzet, hogy a magyar értelmiségiek egy része így akarja régebbi, rendezetlen számláit is rendezni Durayval. Schutz ugyanakkor úgy véli, hogy „azok között, akik most politikai felelősségtudatból oktatják ki a magyar politikust, felefele arányban vannak a régi párttagok, nemegyszer egykoron magas beosztás ban. Miközben ők tisztségeket töltöttek be, Duray börtönben ült.” * A Domino Fórum című szlovák kritikai hetilapban (2002. május 9 – 15.) kilencven szlovákiai magyar értelmiséginek a felhívására reagál a cikkíró. Eszerint sokan úgy vélik, hogy a felhívás n em hiteles, mert nem írták alá. Stefan Hríb A bárányok hallgatnak című írásában többek között ezt írja Duray Miklós Kossuth téri felszólalása kapcsán: „Az, hogy Duray nem szlovák, hanem Szlovákiában működő magyar politikus, már a születési okmányából kitűn ik. Azt állítani, hogy a felszólalásával Duray bebizonyította, hogy Magyarország politikusa – tehát áruló – , teljesen értelmetlen. Az MKP is a Magyar Koalíció Pártja, mégsem jut senkinek sem az eszébe, hogy ezzel Magyarországot képviselné…” később ez olvas ható: „A magyar intellektueleket (nem kellenee őket a Duray ellen felhozott szemrehányások logikája szerint inkább szlovákiai magyar nemzetiségű intellektueleknek nevezni?) nem köti pártfegyelem, sem az MKPn belüli hatalmi harc. Szabadon nyilatkozhatnak meg. A felhívásuk viszont bűzlik a szabadságellenességtől.” vissza Kovács László visszatér miniszteri hangjához 20020523 (a nyomtatott MH cikke) Az MSZP elnökét két bizottságban összesen egy ellenzéki képviselő támogatta a külügyminiszteri posztra. Pedig Kovács László tegnap arra használta fel az integrációs és a külügyi parlamenti bizottság előtti szereplését, hogy visszataláljon egyesítődiplomatikus hangjához a pártelnökként végigcsinált választási kampány után. Két biz ottságban összesen négy órán át szerepelt, de csak egy ellenzéki képviselőt győzött meg külügyminiszteri alkalmasságáról Kovács László MSZPelnök. Az MDFes Csapody Miklóson kívül az összes fideszes és demokrata fórumos tag tartózkodott. A kormánypárti kép viselők - így a bizottságok többsége - azonban támogatták őt. Az integrációs bizottság elnökségében egy még aktív miniszter, Boros Imre; egy SZDSZes honatya, aki inkább ezt a széket választotta a külügyi államtitkárság helyett, SzentIványi István; és Ta bajdi Csaba, aki az MSZPben a kisebbségi ügyek abszolút gazdája volt, most mégsem a határon túliak hivatalában, hanem a másik alelnöki székben ül: ez a felállás fogadta Kovács László leendő külügyminisztert a következő két évben kulcsfontosságú bizottság első ülésén (mellette politikaiállamtitkárjelölje, Bársony András). A további bizottsági helyeken a pártok második vonala, egykét ismertebb EUszakértővel. Kovács először külügyi bizottságnak szólítja a testületet, de aztán helyesbít, és békülékeny hang nemben beszél. "A nemzet európai keretek közötti újraegyesítése", "nemzetpolitika", "az ellenzéki pártok bevonása a csatlakozási folyamatba" - ezek a gesztusértékű kifejezései az ellenzék felé. Később, a külügyi bizottságban szó szerint megismétli itt is e lmondott programtéziseit: figyelembe kell venni az ország tényleges mozgásterét, el kell kerülni a regionális hatalmi politikának még a látszatát is (eddig a nyílt kritika az Orbánkormány ellen), fel kell készíteni a lakosságot az EUtagság esetleges hátr ányaira is, elő kell segíteni a 15 tagállamban a bővítés gyors ratifikációját, előzőleg pedig befolyásolni az őszi, sorsdöntő írországi népszavazást (eddig a főbb tervek). Boros Imrével (MDF) a miniszterjelölt megint belebonyolódik a kampányban slágertémáv á lett Reutersjelentés ügyébe, hogy ugyanis mondtae Kovács László a brit hírügynökségnek, hogy 7 helyett 3 év után vehetnek majd termőföldet a külföldiek (Kovács: "nem mondtam, félreértette a riporter"). A fideszesek szintén kampányolnak még egy kicsit ( ,az MSZP hátba támadta az Orbánkormányt nemzetközi téren"), Kovács pedig végül azt fejtegeti, hogy nehéz lesz a kommunikáció a párhuzamos miniszteri és pártelnöki funkcióban, mert míg egy külügyminiszter sokszínűen beszél, addig egy pártelnök kénytelen fe ketefehéren fogalmazni. Ugyanez a dilemma a külügyi bizottságban is elhangzik, ahol az első ülésen még Balla Mihály elnököl. Németh Zsolt megúszta ezt a kellemetlen szembesülést, hiszen külügyi államtitkár, összeférhetetlen, ezért még nem foglalta el az elnöki posztot. Szabó Vilmos (MSZP) az egyik alelnök, de őt a folyosón mint a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő vezetőjét emlegetik. Itt már több a régi külügyes arc, Eörsi Mátyás, Kocsi László és Tabajdi, a túloldalon Surján László (Fidesz), Csapod y és Kelemen András exállamtitkár. Mégis a fiatalabb fideszesek viszik a szót, provokálják Kovácsot (Felépüle a bősi gát? - Pósán László), de a jelölt nyugodt marad,
