Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-21
10 – Visszatérve a státustörvényre, az nemcsak az eltelt négy év története volt, hanem a kampány és a választásokat követő napok témája is. SzentIványi István szabad demokrata képviselő pedig éppen napokkal ezelőtt nyilatkozott úgy, hogy a kedvezménytörvény végrehajtásához nincs szükség státusirodákra. Ön egyetért ezzel? – Ezek olyan részletkérdések, amelyeken ma már felesleges vitát nyitni. A státusirodák egy összefüggő, létező infrastruktúrát alkotnak, s köztudomású, hogy ha egyszer már valami működik, és meg akarják szün tetni, akkor az sokkal többe kerül, mintha nem bolygatják. Ha létrejött egy hálózat komoly számítástechnikai parkkal, akkor nyilvánvalóan ennek olyan célszerű feladatai is lehetnek, amelyekre esetleg abban a térségben eddig nem volt kapacitás. Arra gondolo k például, ha már kiadták az utolsó magyarigazolványt is, akkor másra is lehet használni ezt az infrastruktúrát. A térség iskolái bizonyára nyerhetnek létükből. El kell felejteni, hogy mindenből ideológiai kérdést csináljunk. Hihetetlen ostoba dolog volna a határon túli magyarokat és a magyarországi adófizető állampolgárokat olyan kérdések mentén konfrontálni, amelyek nem valódi problémák. Az igazi gond az, hogy a határon túliak el tudnake helyezkedni szülőföldjükön, magyar iskolába járathatjáke gyermekei ket, vane pénz a kulturális és egyéb intézmények működtetésére. – Nem gondolja úgy, hogy éppen az előző négy év ellenzéke politizálta át ezt a kérdést, hiszen a kampányba is az MSZP emelte be az Orbán – Nastasemegállapodást, azzal riogatva a hazai polgáro kat, hogy 23 millió román állampolgár veszélyezteti a megélhetésüket? – Magam részéről elég sajnálatosnak tartom, hogy a státustörvény és a paktum a magyar belpolitika részévé vált. Úgy gondolom, hogy a parlamentben elfogadott törvény és az említett megál lapodás bizonyos részei összeegyeztethetetlenek. Vagy a törvényen kell változtatni, vagy az egyezményen. Egy jogállamban nem tartható fenn olyan ellentmondás, amely jelenleg fennáll a két dokumentum között. – Az ön által készített tanulmányban a HTMH a jö vőben a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozna. Nem fél attól, hogy a külpolitika végre egyensúlyba kerülő három fő célkitűzése közül a határon túli magyarok ügye ezáltal alárendelődik a szomszédságpolitikának és Magyarország integrációs törekvéseinek? – El őször is le kell szögezni: ha a szolgáltató állam ideáljából indulunk ki, akkor a HTMH a magyar államigazgatáson belül sokkal inkább megtalálja a helyét a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozva, mint a Külügyminisztérium mintegy zárványaként működve. Úgy véle m, a jövőben a kisebbségpolitikának úgy kell működnie, hogy a kormány meghatározza a célokat, ezeket a határon túli magyarság legitim vezetőivel megvitatja, majd dönteni kell, mekkora forrásokat kell használni az egyes országokban a programok megvalósításá ra. Egy ilyen stratégia esetében pedig az a helyes, ha olyan struktúrában gondolkodunk, ahol a HTMH a magyar államigazgatás szerves része, hiszen a támogatások működtetésében a minisztériumokra jelentős feladat hárul, és ezt sokkal könnyebben lehet koordin álni és átlátni a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozva . vissza Megkezdődik a kormánystruktúra vitája 20020521 (a nyomtatott MH cikke) Az Országgyűlés kedden tárgyal és szavaz az új minisztériumi struktúráról, majd pénteke n, szombaton és hétfőn zajlik a kormányprogram vitája. Ennek elfogadása után, május 27én teszi le esküjét az új kormány. A tervek szerint feltöltik a csonka médiakuratóriumokat is. Az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakulásáv al kezdődik ma az Országgyűlés első hivatalos ülésnapja. Az IPU elnöke várhatóan Fazakas Szabolcs (MSZP), alelnöke pedig Varga László (Fidesz) és Balsai István (MDF) lesz. A házbizottság múlt heti állásfoglalásának értelmében az új kormány megalakulásáig - vagyis lényegében még egy hétig - nem kerül sor napirend előtti felszólalásokra, interpellációkra, kérdésekre és azonnali kérdésekre. Ezért a képviselők rögtön megkezdik a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Miután a T. Ház az alakuló ülésen hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez, és az ellenzék már jelezte, nem nyújt be módosító javaslatokat, már ma szavazhatnak is az új kormányzati struktúráról. A második napirendi pont a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak megválasztása lesz. A múlt szerdai alakuló ülésen erről még nem készült előterjesztés. A házbizottság kedd délelőtti ülésén Szili Katalin házelnök a délutáni napirend módosítására tesz javaslatot, annak érdekében, hogy már akkor szavazni lehess en a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségeinek mielőbbi kiegészítéséről. A tervek szerint a keddi szavazással töltenék fel az MSZP és az SZDSZ delegáltjaival a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió kuratóriumainak elnökségét, ahol jel enleg csak a Fidesz, az MDF és az FKGP jelöltjei ülnek. A kormánystruktúra elfogadása után, szerdán és csütörtökön hallgatják meg a bizottságok a miniszterjelölteket.
