Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-03
3 Cikkek: KözTelekiből magánBatthyány A kormány elé kerül két kutatóintézet összevonása NSZ • 2002. május 3. • Szerző: Munkatársainktól A jövő keddi kormányülés elé kerül a nagy ingatlanvagyonnal rendelkező, külp olitikai kutatásokkal foglalkozó Teleki Alapítvány ügye – erősítették meg lapunknak kormányzati körökből. Azt azonban még Granasztói György, az alapítvány tulajdonában lévő Teleki László Intézet főigazgatója sem tudta megmondani, milyen tervei lehetnek a t ávozó kabinetnek a korábbi Külügyi és Középeurópai Intézettel. A főigazgató lapunknak azt mondta: tőlünk tudta meg, hogy az alapítvány a kormányülés napirendjére került. A Népszabadság úgy értesült, hogy Bába Iván , a Külügyminisztérium köziga zgatási államtitkára a Miniszterelnöki Hivatal illetékeseivel azon dolgozik, hogy a Teleki Alapítványt összevonják az Antall József által alapított, jobboldali Batthyány Alapítvánnyal. Döntő különbség, hogy míg a milliárdos ingatlanvagyonnal rendelkező Tel eki Intézet száz százalékban állami tulajdonú, addig a Batthyány Alapítvány magánkézben van. Az alapítói jogok átruházásával tehát magánkézbe játszanák át a Teleki Alapítvány állami vagyonát. Az ötlet információnk szerint két külügyi államtitkártól, Németh Zsolttól és Bába Ivántól származik. Az előterjesztés zöld jelzést kapott a közigazgatási államtitkárok szokásos fórumán, de az igazságügyi tárca törvényességi megfontolásokra hivatkozva visszaadta a dokumentumot a külügynek. Külügyi források attól tartan ak, hogy az Orbánkormány még távozása előtt mindenképpen szeretné függetleníteni a Teleki Alapítványt a leendő kormánytól és hasznosítaná másfél milliárdosra becsült ingatlanvagyonát. Granasztói György, a Teleki László Intézet főigazgatója (aki egyben a B atthyány Alapítvány elnöke is) képtelenségnek nevezte mind a privatizáció, mind az összeolvadás ötletét. A Teleki Alapítványt 1992ben azért hozták létre, hogy segítse a kormány külügyi munkáját. E célra kapta meg a II. kerületben, a Szilágyi Erzsébet faso rban fekvő volt honvédségi telket. A területen álló három épület egyikében az intézetek működnek, míg a másik kettőt bérbe adják: ebből a bevételből és költségvetési támogatásból finanszírozzák a kutatásokat. – Az alapítványt nem lehet kivinni a piacra, ha úgy tetszik privatizálni – mondta Granasztói, aki szerint ugyanígy nem lehet átjátszani más célokra a tulajdonában lévő ingatlant sem: ezt ugyanis kutatási célra kapták, másra nem lehet használni. Ellenkező esetben visszaszállna az államra. Hozzátette: ő maga abban érdekelt, hogy a Teleki László Intézet zavartalanul működhessen a kormányváltás után is. Elképzelhetetlennek nevezte azt is, hogy összeolvasztanák a sokkal szerényebb költségvetésű, kül, bel- és szomszédságpolitikai kutatásokkal foglalkozó jobb oldali Batthyány Alapítvánnyal. Nem tud a Teleki Alapítvánnyal kapcsolatos kormányzati tervekről Kosáry Domokos, a kuratórium elnöke sem, aki maga is Granasztóihoz fordult felvilágosításért. A Teleki László Alapítványhoz tartozó Külügyi és KözépEurópai In tézet összevonásáról 1999 nyarán határozott az Orbánkormány: az egyesített Teleki László Intézet élére akkor került Granasztói György történész, az Orbán országértékelő beszédeit szervező Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. Granasztói lapunknak kineve zése után azt mondta: pozitív változás, hogy a Külügyminisztérium jobban számít majd az intézet kutatómunkájára. Ennek ellenére a költségvetési támogatásuk az utóbbi években reálértékben egyre csökkent (140 millió forintról 62 millióra), és csak az jelente tt némi fellendülést, hogy nemrég a Széchenyiterv keretében kaptak 30 millió forintot. Az alapítvány költségvetési támogatás nélkül nem is nagyon tudna megélni: ez adja működési költségeinek 60 százalékát. Az alapítvány alapító jogait eddig a Külügyminisz térium gyakorolta, de nincs kizárva, hogy a kormányülésen egyfajta „nagyobb önállóságról” döntenek. Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője aggodalmának adott hangot az esetleges „vagyonkimentés” miatt. Tabajdi attól tart, hogy jelentős állami vag yon kerülne magánkézbe, és ezzel megszűnne egy fontos állami kutatóhely. vissza Verheugen: Felvételi döntés decemberben NSZ • 2002. május 3. • Szerző: Szilvássy József Szlovákia jelentős eredményeket ért el a csatlakozási folyamatban, a tagjelöltek között az élmezőnyben foglal helyet, ám azt, hogy 2004ben bejute az Európai Unióba, a szeptemberi parlamenti választások döntik el – j elentette ki Pozsonyban Günter Verheugen. Az Európai Unió bővítési biztosa tegnap kifejtette: az unió elvből
