Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-13
9 rendelkező államok törvényeket alkossanak nemzettársaik jogállásáról. Spanyolországtól Görögországig, Horvátors zágtól Oroszországig egyremásra születtek, illetve születnek meg a magyarországihoz hasonló jogszabályok. Az előzményekre is építve a kormány ezt fogalmazta meg programjában: „Olyan módon kell rendezni a határon túli magyarság Magyarországhoz fűződő kapc solatát a jogalkotás (…) keretében, hogy az Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után is biztosítsa a magyar közösségek szerves kapcsolódását az anyaországhoz.” A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása után a közösségi jog i szabályozással való összhangot e témakörben a törvény 2. §ának (2) bekezdése biztosítja, amely szerint a törvénynek az egyes kedvezményekre, továbbá az egyes támogatások igényelhetőségére vonatkozó rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben említendő még a törvény 27. §a, amely az unióhoz való csatlakozásunk után az uniós állampolgárok közötti megkülönböztetést kívánja kiküszöbölni azzal a rendelkezésével, hogy a törvény jogosultságot, k edvezményt, illetve támogatást biztosító rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállama állampolgárságával rendelkező személyre alkalmazni kell a csatlakozási szerződéssel összhangban. A státustörvény előkészítése során folyamatosan egyeztettünk az Euró pai Unióval. Az EU nem fogalmazott meg kritikát a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt illetően, sőt úgy nyilatkozott, hogy az nem sérti a társulási megállapodást, ugyanakkor megerősítette a konzultálások szükségességét. Az Európai Parlamen t által 2001. szeptember 5én elfogadott országvélemény tudomásul vette a státustörvény meghozatalát, és felkérte a bizottságot, hogy vizsgálja meg az ilyen jellegű joggyakorlatokat az Európai Unión belül. Az Európai Parlament döntése nyomán teljes mértékb en érvényesült az a magyar álláspont, miszerint nem a magyar törvényt magát, hanem a kisebbségek támogatásának általános kérdéseit kell megvizsgálni. Az EU – Magyarország parlamenti vegyes bizottság 2001. október 8 – 9én Brüsszelben megtartott ülésén ismert ették Magyarországgal az Európai Parlament jogi szolgálatának véleményét a határon túli magyarokról szóló törvényről. A dokumentum kimondja, hogy a törvény nem ütközik a Magyarország és az EU által aláírt társulási egyezmény előírásaival. Magyarországnak t ehát jogában áll az, hogy nem közösségi államból származó állampolgároknak bizonyos kedvezményeket nyújtson, betartva a társulási szerződést. A státustörvény filozófiája így teljes összhangban van az integrációs szervezetek normáival. A törvény fő célja a z, hogy elősegítse a határon túl élő magyar közösségek identitásának és kultúrájának megőrzését, és így hozzájáruljon az európai kulturális és nemzeti sokszínűség megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Biztos vagyok benne, hogy ennek a törvénynek a filozófiáját, a lényegét, a mögötte álló valóságos tartalmat egyre többen megértik. Azok is megértik – és azok fogják igazán megérteni – , akik valóban elgondolkodnak, hogy milyen is legyen a jövő Európája, hogyan is képzeljük el a valóságos közösségeknek – nemcsak az á llamoknak, a helyi, regionális, kulturális, nemzeti, vallási közösségeknek – azt a fajta együttélését, amely a jövő Európájának a valóságos szövetét fogja alkotni. Erre az együttgondolkodásra kínál kiváló alkalmat a működését most megkezdő Európai Konvent is, ahol képviselői révén Magyarország lehetőséget kap arra, hogy egyenrangú félként vegyen részt a jövő Európájáról szóló diskurzusban. Reményeink szerint e folyamatok eredményeként a mainál egységesebb, erősebb, demokratikusabb, polgárközelibb lehet a jövő Európája. Olyan Európa, amelyben halványul az abszolút területiség fogalma és jelentősége, és növekszik az állam feletti nagyobb, illetve az állam alatti kisebb egységek jelentősége. Feloldódik a „nemzetek Európája” vagy a „nemzetek feletti Európa” kö zötti választás régi dilemmája, hiszen a XXI. század Európája a „közösségek közössége”. A státustörvény gondolatisága megfelel a jövő Európájáról vallott elképzelésünknek.
