Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-09
2 Putyin továbbra is a nyugatot választja – (Nszv.10.o.) http://www.nepszava.hu/ Padlón a lengyel nemzetgazdaság – (MN.111.o.) http://www.magyarnemzet.com/ Schröder privilégiuma Európa? – Konfliktus a német kancellár és külügyminisztere között – (MN.9.o.) http://www.magyarnemzet.com/ Cikkek: Sokszínűség vagy széthúzás? Az RMDSZ demokratikus jellegének megőrzése Az RMDSZ demokratikus jellegét egyre gyakrabban kérdőjelezik meg, s nemcsak román értelmiségiek és politikusok, hanem az erdélyi magyar választók is. A párton belül is egyre erősebb en hallhatók olyan vélemények, hogy a belső demokratizmussal súlyos bajok vannak. Pedig azt még a román értelmiség, politikai közélet mérsékelt szereplői is elismerik, hogy a szövetség megalakulásától fogva Románia legeurópaibb politikai tényezőjének számí t, ők képviselték ugyanis legkövetkezetesebben a szabadságjogok, a jogharmonizáció, a kisebbségi jogok és a parlamentáris polgári demokrácia elveit. Érdemes kiemelni a két, legtöbb vitát kiváltó tényezőt. Az első természetesen a NastaseIliescuféle kormá nypárt (Szociáldemokrata Párt - PSD) és az RMDSZ által január 29én aláírt úgynevezett jegyzőkönyv, a második pedig az ezzel összefüggésben megalakított polgári szárny (PSZ). Az RMDSZ és a PSD viszonya különbözik az előző ciklusban vállalt, szintén rengete g vitát kiváltó kormányzati szereptől. Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy a jegyzőkönyv esetében sajátos szerződésről van szó, melyben az RMDSZ vállalja, hogy segít a PSDnek a parlamenti többség megteremtésében, cserébe helyi vagy megyei államigazgatási po zíciókat kér, ezenkívül pedig olyan törvények, rendeletek megalkotását vagy egyszerűen csak betartását, amelyek az erdélyi magyarság számára létkérdést jelentenek, vagy pedig Románia EU- és NATOcsatlakozásához szükségesek. Mivel a román szociáldemokraták törvénykezési hajlamai nem minden esetben követik a polgári demokrácia normáit, az RMDSZ felelőssé válik e törvénykezés erkölcsi, politikai következményeiért. Cserébe persze a magyar kisebbség számos kedvezményt kaphat. Ám ezek nagy részét a jegyzőkönyv a lapján létrehozott megyei RMDSZPSD vegyes bizottságok hivatottak tartalommal megtölteni. S tudvalevő, hogy a kormánypárt helyi képviselői az előző megállapodást eddig sem tartották be maradéktalanul. A követelések közé gyakran kerülnek be olyan tételek, m int amilyen például Kovászna megyében, amely szerint az ortodox templomokra ne használják magyar politikusok a "hagymakupolás" megnevezést, mert a hagyma szó sérti a románságot. Ez persze csak a kisebb gond lenne. Jellemző azonban a Kolozs megyei román vél ekedés, amely szerint a jegyzőkönyvben nem az áll, hogy meg kell oldani a problémákat, hanem csak az, hogy tárgyalni kell róluk. Az RMDSZ segítségével megszavazott törvények alkalmazása terén is gondok vannak. Elegendő csak azt megemlíteni, hogy a kormány fő korrupciós ügyeit firtató Armageddon II. jelentés készítőit és terjesztőit azonnal letartóztatták, s csak a sajtó nyomására engedték szabadon őket. S az is elgondolkodtató, milyen szándékra utal, hogy Szentegyházán és Gyergyószárhegyen olyan tanárok ell en folyt rendőrségi adatgyűjtés, akik a csángó magyarok anyanyelvi oktatásában szerepet vállaltak. A jegyzőkönyv az RMDSZben is válságot idézett elő. Ez volt ugyanis az utolsó csepp a pohárban néhány parlamenti képviselő számára. Nem is csupán az egyezmé ny tartalmát vitatták: ugyanilyen súlyú gondként élték meg, hogy Markó Béla szövetségi elnökön és néhány felső vezetőn kívül senkinek sem volt beleszólása az egyezmény kidolgozásába. Márpedig a jegyzőkönyvben az RMDSZ azt vállalta, parlamenti frakciója a P SDvel szavaz majd. Kilenc parlamenti képviselő ezt követően hozta létre a polgári szárny (PSZ) elnevezésű platformot a frakción belül. A PSZ február 6i nyilatkozatának aláírói igen hasonlóan vélekedtek, mint a reformtömörülés (RT) tagjai a Szövetségi Ké pviselők Tanácsának (SZKT) jegyzőkönyvet elfogadó ülésén. Az RT úgy tartja, az RMDSZ 1996 óta a szövetség programjától eltérő módon cselekszik, így például lemondott az autonómia követeléséről is. A PSZ tagjai, akik közül hárman az RTben is szerepet
