Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-26
11 ugyanakkor nehezen emlékezik arra, hogy milyen egy olyan országban él ni, ahol még mindig nem dolgozták fel a történelmi traumákat. Nyugaton sokan nem értik, hogy nyolcvan év után miért kell még mindig Trianont emlegetni. Ezek a hozzáállások nem ve szik figyelembe azt, hogy Magyarország széteséséről nem nyolcvan, hanem csak a rendszerváltozást követően, tizenkét éve lehet beszélni” – hangsúlyozta a birminghami egyetem kutatóintézetének munkatársa. vissza Fel kelle mon dani az Orbán – Nastasemegállapodást? 2002. április 26. (6. oldal) Csekő Árpád Az MSZP első száznapos programjának egyik pontja az Orbán – Nastasemegállapodás felmondása. A közeljövőben megalakuló MSZP – SZDSZkormány valószínűleg az MSZP programj át valósítja meg ebben a kérdésben. Ennek fényében vizsgáljuk meg, hogy valóban érdemese felmondani ezt a megállapodást. A parlament által 92 százalékos többséggel elfogadott státustörvény Romániára vonatkozó kiegészítő kompromisszumaként született meg a z Orbán – Nastasemegállapodás 2001 decemberében. Erre azért volt szükség, mert a román hozzájárulás hiányában nem lehetett volna zökkenőmentesen életbe léptetni a törvény rendelkezéseit a határon túli legnagyobb magyar kisebbség tagjaira vonatkozóan. A janu ár elseje óta beadott 300 ezer magyarigazolványkérelemből 150 ezer származott Románia területéről. Ebből az adatból is látszik, hogy a Romániával kötött megállapodás létfontosságú volt a státustörvény lényegét illetően (minél több határon túli magyar élhe ssen a lehetőséggel retorziók nélkül), és el is hárított egy újabb viharfelhőt a korábban sem problémamentes kétoldalú viszony felől. Az Orbán – Nastasemegállapodás legfontosabb része, amely kiterjeszti a munkavállalási lehetőséget az összes román állampol gárra három hónapot meg nem haladó munkavállalás esetén, hamar a kampány témája lett. Elhangzott fenyegetés 23 millió román munkavállalóról és a magyar munkavállalók tömeges állástalanná válásáról. Szintén felmerült, hogy Románia után esetleg Ukrajna is ha sonló kedvezményre tarthat igényt a maga 50 millió lakosával. Mára bebizonyosodott, hogy egyik fenyegetés sem volt valós: Románia 23 milliós lakosságának munkavállaló része nem özönlött át Magyarországra, és Ukrajna sem kért hasonló kedvezményt állampolgár ainak. A három hónapos munkavállalási lehetőség potenciális kihasználói, az idénymunkások nyári rohama ugyan még hátravan, de feltehetőleg ez sem a törvény által nyújtott lehetőségben, hanem ugyanúgy, ahogyan eddig, feketemunkások formájában fog megjelenni . A munkavállalást illetően szerencsés egybeesés, hogy az EU 2001 végén törölte el a vízumkényszert Romániával szemben, így a potenciális román munkavállalók inkább a spanyol, az olasz és a francia ültetvényeket vehetik célba a nyáron. A magyar – román hatá r mentén ezután is jelentős lesz a munkaerőáramlás, ugyanúgy, mint a magyar – osztrák határ mentén Burgenlandban. Csak amint ott is a határ menti megyékből áramlanak a határ túloldalára, ugyanúgy nálunk is a keleti megyékben várható a romániai munkavállalók megjelenése szokás szerint feketemunkásként. Ami a potenciális munkaerőáramlási veszélyt illeti: kétségkívül fennáll, de esélye minimális. A megyei munkaügyi központok folyamatosan monitorozzák a státustörvény alapján kiadott munkavállalási engedélyek s zámát. Ezt a monitorozást a nyári hónapokban lehet gyakoribbá tenni, hogy egy tényleg nagyméretű roham esetén valóban le lehessen ereszteni a sorompót a román nemzetiségű, magyarigazolvánnyal nem rendelkező személyek előtt (mert a státustörvény alapján min den hatálya alá tartozó személy a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vállalhat munkát). Ez azonban azt is megkívánná, hogy külön monitorozzuk a magyarigazolvánnyal rendelkezőknek és az egyéb román állampolgároknak kiadott engedélyeket is. Az Orb án – Nastasemegállapodás felmondására tehát valószínűleg nem kerül sor a munkavállalási rész problémái miatt. Ha mégis veszélyt sejt valaki, akkor is érdemes várni a nyári hónapokig, hiszen a kormányközi megállapodás július végén vagy augusztus elején is fe lmondható akut problémák esetén, sőt fel is függeszthető néhány hónapra (esetleg pontosan a nyári munkavállalás időszakára). Addig viszont megmaradnak a jelenleg jónak mondható magyar – román kapcsolatok, és gond nélkül alkalmazható a státustörvény Romániába n. A megállapodást érintő másik kérdés, hogy tude a magyar kormány jobbat kötni helyette, és tudjae biztosítani a státustörvény alkalmazhatóságát felmondása esetén. Egy jobb megállapodás megkötésére a ma mindenki számára hozzáférhető információk alapján kevés esély van. Valószínűleg ugyanazt a módszert lenne helyes követnie a
