Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-16
8 tájékoztat, hogy a börze alakulása alapján az első fordulóbeli szocialista győzelmet kedvezően fogadták a gazdasági körök. Ezt az magyarázza, hogy a szocialistá k megígérték, visszavonják az Orbánkormány populista intézkedéseit, ideértve az állam beavatkozását a pénzügyigazdasági piacok alakulásába. "Ez feje tetejére állítja mindazt, amit általában a bal és a jobb hagyományos értékeiként ismertünk, bebizonyítva, hogy a két fogalom között ma már nehéz megvonni a határvonalat" - vélekedik az Adevarul. A Jurnalul National maga is megjegyzi: az első fordulót követően több mint 150 százalékkal nőtt a tőzsdei forgalom. Az Evenimentul Zilei leszögezi, a magyar konzervatívok kampányukban fölerősítik a populista hangsúlyokat, a magyar kormányfő hadat üzent a tőkének. Orbán azzal vádolja a szocialistákat, hogy kft.vé változtatnák az országot. Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a Fideszkormány alatt újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa - írta a Kolozsváron megjelenő Szabadság . A szerző szerint profi módon elhitették, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek. Elhitették az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, a szimbolikus támogatásokat pedig úgy adták el, mintha dollármilliók lennének. A valóság azonban az, hogy minden magyarországi kormány ugyanazt látta és fogja látni a határon kívüli magyarlakta területekben, amit az európai integrációs folyamat rákényszerít: a gazdasági expanzió egyi k ideális régióját. Az anyaországszerep felvállalásának a létezését csak az utóbbi négy évben érzékelhettük. Az utóbbi négy évben nemcsak a mesét hallgattuk, hogy ki és mit szándékozik tenni érdekünkben, hanem kezdtek a hatásai érződni mindannak, amit tet tek is értünk - írta a Szatmári Friss Újság . A valóság azonban az: az anyaországban élő magyarnak a legfőbb gondja a saját jóléte, megélhetése, munkája vagy munkanélkülisége - írta a lap. A magyarországi választások ürügyén a La Repubblica budapesti külön tudósítója a lap tegnapi mellékletében általános képet fest az uniós bővítés kilátásairól. A tudósító azt írja, hogy vasárnap Magyarország választani fog a populista jobboldal és a szociálliberális erő között. A szavazás "borotvaélen táncol" majd, s ez az esemény csak egy lesz a sorban: az európai erődítmény kapujában hasonló erőpróba várható az év végéig Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Az útkereszteződésnél dönteni kell arról, merre haladjanak tovább ezek az országok: a nemzetközi nyitás, avag y a hazafias bezárkózás útján, vagyis elfogadjáke az integrációval járó új szabályokat, vagy védelmezzék inkább a vadnyugati viszonyokat. Az említett választások eredményei alapvetően befolyásolják majd az EU keleti politikájának az egészét - állapítja me g a lap, hozzátéve, hogy az unión belüli választási fejlemények is hatással lesznek. A tudósító szerint az EUbővítés lelassulhat a jövőben, ha ebben az esztendőben a nyugati "eurofóbia" netán összetalálkozna az előszobában várakozó jelöltek "eurofáradtság ával", s ha ez utóbbiak a tengerentúli hatalomhoz fűződő kapcsolatokat részesítenék előnyben. Az újságíró példaként megállapítja, hogy az Orbán Viktorféle jobboldal által vezetett Magyarország az utóbbi időben kevésbé volt baráti az EU iránt. A Respekt c ímű tekintélyes cseh politikai hetilap szerzője szerint a magyarok a választás első fordulójában megbizonyosodtak arról, hogy demokráciában élnek. Bár az előzetes felmérések a kormánypárt győzelmét jelezték, s Orbán Viktor készen állt a majdnem egyszemélye s uralkodásra, mégis veszített. Mit büntettek meg a választók? - teszi fel a kérdést az újságban Katerina Safaríková, majd kifejti: Orbán határozottan ment célja után, hogy uralma alá vonja a magyar társadalmat. Csakhogy a "nagymagyar" kultusz élesztgetése kor megfeledkezett az ország mindennapi gondjainak orvoslásáról. vissza MHösszeállítás A (határon túli) magyar ész kritikája 20020416 (a nyomtatott MH cikke) Megkockáztatnám: nem föltétlenül Magyarország kettéosztott, ha nem a magyar agyak. A Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete (DMISZ), e Magyarországon - nem tudni, mit és miből fungáló szervezet - vasárnap az újvidéki Magyar Szóban féloldalas hirdetésben biztatta a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági magyaro kat, hogy szavazzanak a FideszMDFre, hiszen "az elmúlt négy év a délvidéki magyarság számára is meghozta gyümölcsét: kollégiumok, kulturális intézetek épültek, fiataljaink ösztöndíjat kaptak", valamint mert a státustörvénynek hála a délvidéki magyarok új ra a nemzet részének érezhetik magukatÉ Az most kevésbé érdekes, hogy eme vívmányokból egyet s mást korábban is élvezhettek a vajdasági magyarok, figyelmünket inkább vessük arra, miféle komplex (identitás)mezővel van itt dolgunk. Nézzük hát ezt a csomót: egy Magyarországon bejegyzett szervezet, mely a Vajdaságból elszármazottakat, odaát tanulókat igyekszik tömöríteni, biztatja azokat az itthon maradt magyarokat, akiknek amúgy van magyar állampolgárságuk is, hogy kire szavazzanak. Mármost tipikusnak mondhat ó, hogy akinek van magyar állampolgársága, az azért maradt/tért vissza Vajdaságba(n), mert valamiképp itt is boldogul (ha nem boldogulna, átmenne), a magyar útlevél egyfajta biztosítékot jelent arra az esetre, ha majd itt minden kötél szakad. Továbbá, akin ek van magyar útlevele, az éppen azokat a "vívmányokat" nem élvezheti, amelyekre a hirdetés hivatkozik: nem kaphat státusigazolványt, ösztöndíjat. És akkor igazodjék el az ember, hogy most a Fideszkormányzat miért jó nekiÉ És persze a DMISZ is elgondolkod hatna, de hát nyilván ők ezt is teszik, hiszen a Fidesz hatalmon maradása számukra létkérdés, mármint a támogatások fényében. De semmivel sem egyszerűbb a helyzet, ha úgy általában vetünk egy pillantást a határon túli magyarokra.
