Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-06
11 Diehl szerint az első három új tag – Magyarország, Csehország és Lengyelország – ed digi szereplése nem kudarc. Katonai értelemben hozzájárultak a NATO balkáni missziójához, és van, aki a terror elleni koalíció afganisztáni fellépéséhez is. Az Egyesült Államoknak stratégiai értelemben kedvező fejlemény, hogy az új tagállamok idővel erős p olitikai szövetségessé válhatnak. Bár forrásait nem nevezte meg, megerősítette, hogy előzetesen sok befolyásos emberrel beszélt, ezek egy része a korábbi adminisztráció idején foglalkozott a középeurópai térséggel, mások azonban a Bushkormányban töltenek be felelős posztokat. Azt mondta, nem gondolta, hogy a magyar választási kampány miatt cikke ennyire az érdeklődés homlokterébe kerül, hiszen írása alapvetően a NATOról szólt, nem a budapesti politikáról. A cikk azon állításáról, miszerint az Egyesült Ál lamok kormánya „ujjait keresztezve szorít” a magyar ellenzék győzelméért, Diehl csak annyit mondott: – Amit írtam, magáért beszél. Az újságírót a cikk megjelenése után sokan felhívták, de arról nem akart beszélni, mit mondtak neki az amerikai külpolitika j elenlegi irányítói. A lapunknak adott interjú pillanatában – helyi idő szerint kedd kora délelőtt – Diehlt még nem kereste meg sem a magyar Külügyminisztérium, sem a washingtoni magyar nagykövetség. (Más források szerint erre a nap folyamán még sor kerülhe t.) A lap szerkesztőségi és olvasói oldalain gyakran adnak helyet a cikkeikre reagáló írásoknak, ha ilyet kapnak, közlését meg fogják fontolni – nyilatkozta Jackson Diehl. Washingtoni megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy korábban zavartalannak tűnő magyar – amerikai kapcsolatokban George W. Bush 2001 tavaszán még szakított időt arra, hogy villámbeszélgetést folytasson az éppen Dick Cheney alelnökkel tárgyaló magyar miniszterelnökkel. A viszonyra negatívan hatott, hogy Budapest az amerikai ajánlat ellenében a svéd – brit vadászgépek beszerzése mellett döntött. Ezzel szinte egyidejűleg, Nancy Goodman Brinker nagykövet asszony a Harvard Egyetem volt diákjai előtt tartott budapesti beszédében aggodalmát fejezte ki a magyar politikai körök egy részéből áradó antiszem itizmus miatt. A nagykövetet ezért erős támadások érték. A magyar kormány még akkor sem lépett fel ezek ellen, amikor Washingtonban nyilvánvalóvá tették: a nagykövet a hivatalos álláspontot képviselte. Itteni megfigyelők többek közt erre vezetik vissza, ho gy Orbán Viktor a választások előtt minden igyekezete ellenére sem tudta elérni a fehér házi meghívást. Az ezt pótló februári telefonbeszélgetés csupán a kapcsolatok minimális szinten tartására irányuló udvariassági gesztus. Mint Tom Lantos, a kongresszus külügyi bizottságának demokrata társelnöke a minap a Népszabadságnak nyilatkozta: a kétoldalú kapcsolatok alakulása elsősorban Magyarország szempontjából fontos. A magyar születésű képviselő nem hagyott kétséget: Washington vízválasztónak tekinti a magyar kormánynak a MIÉPhez való viszonyát, és tart a szélsőséges erők hatalomra jutásától. Az Egyesült Államok nem akar beavatkozni a választásokba Az Egyesült Államok semmilyen formában nem kíván beleavatkozni a magyarországi demokratikus választások ügyébe – mondta Mary Scholl, a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője az MTI érdeklődésére. A diplomata a Washington Post című napilap cikkével kapcsolatban nyilatkozott. Scholl hangsúlyozta: Magyarország a NATOban fontos szövetségese az Egyesült Államoknak, és a nemzetközi koalíció tagjaként lényeges támogatást nyújt a terrorizmus elleni harchoz is. – A Bushkormányzat nagyon jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel – tette hozzá. Horváth Gábor külügyi szóvivő a cikkről szólva elmondta: – Sajnálat os, hogy az írás egyoldalú, és nem szól Bush elnök február 14én Orbán Viktor kormányfővel folytatott telefonbeszélgetéséről, amely éppen azt hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök és a kormányzat nagyra értékeli Magyarország szövetségesi együttműködését. A telefonbeszélgetés önmagában cáfolja azt, amit a cikk az Egyesült Államok elnökének Magyarországról és a magyar kormányfőről vallott értékeléseként tüntet fel – közölte a szóvivő. Az a módszer pedig szerinte elfogadhatatlan, hogy a magyar miniszterelnöknek olyan kijelentést tulajdonítanak, („Lebensraum”), amely tőle nem hangzott el. vissza Horváth Gábor Ausztria restitúciót akar? Kavan: Bécs nem szólhat a szudétanémetek nevében A Benesdekrétumok nem egyeztethetők össze az Eu rópai Unió koppenhágai kritériumaival – véli Susanne RiessPasser osztrák alkancellár. Az FPÖ elnöke a Die Presse című bécsi lapnak adott nyilatkozatában felidézi, hogy a néppárti – szabadságpárti koalíció az első olyan kormány, amely koalíciós megállapodásá ban is célkitűzésként említi a rendelkezések visszavonását. Ez több helyen is szerepel – mondja, s megemlíti a demokrácia és jogállam című fejezetet.
