Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-01
4 lebensraum német szóval helyettesítette, ami életteret jelent, s ön is bizonyára tudja, hogy ki használta előszeretettel ezt a kifejezést” – válaszolt Zeman az egyik kérdésre, ame ly arra célzott, hogy a cseh miniszterelnök nagy vihart kiváltott izraeli nyilatkozatait nyelvi félreértéssel magyarázta. Az MTI által idézett Zeman úgy vélte: Orbán brüsszeli kijelentéseivel beavatkozott Csehország és Szlovákia belügyeibe, s ezért felment ve érzi magát azon kötelezettség alól, hogy ne kommentálja a magyar jogrendet, például a kedvezménytörvényt. „Aránylag kemény, provokatívnak hangzó, de indokolt véleményt mondok. Eddig úgy véltem, hogy legalább a visegrádi csoporton belül, de általában is, nem lenne jó, ha az egyik ország kormányfője egy másik ország jogrendjét minősítené” – jegyezte meg Zeman. „Ezért eddig elutasítottam, hogy a magyar jogrendről nyilatkozzak, amely például magában foglalja a nagyon vitatható külföldi magyarokról szóló törv ényt, amelyet nemcsak a szomszédos országok, hanem az Európai Unió is bírál. Úgy vélem, hogy ezzel (Orbán kijelentéseivel) mentesültem a semlegesség vagy bizonyos szolidaritás kötelezettsége alól. Hogy e törvény összefügg a közelgő magyarországi választáso kkal, az mindenki előtt világos” – fejtette ki. Zeman leszögezte: „Úgy gondolom, hogy a múlt szellemének felidézése, a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolása politikai impotencia megnyilvánulása, mert a múltat már nem lehet befolyásolni. A politikusok c sak a jövőt tudják befolyásolni. Na és én igen allergiás vagyok az olyan politikusokra, akik állandóan a múltról beszélnek. Számomra ez politikai impotenciájuk bizonyítéka”. A Benesdekrétumokról a cseh kormányfő azt mondta, hogy már kihunytak. Horváth Gáb or külügyi szóvivő a Zemannyilatkozat kapcsán az MTIhez eljuttatott közleményében leszögezi: „A magyar miniszterelnök a magyar kormánynak az emberi méltóság, a szabadság és az emberi jogok iránti elkötelezettségét tartotta szem előtt, amikor véleményt mo ndott a Benesdekrétumokról”. A nacionalizmussal való vád, valamint az olyan szóhasználat, mint a „politikai impotencia”, nem része annak a politikai kultúrának, amellyel a magyar fél a kétoldalú kapcsolatokra tekint – hangsúlyozta. Tegnap nyilatkozott a v isegrádi együttműködés, valamint a magyar kedvezménytörvény ügyében Eduard Kukan szlovák külügyminiszter is. Ami az utóbbi kérdést illeti, Kukan szerint a szlovák – magyar tárgyalásokon elsősorban azért nincs előrelépés, mert Budapest ugyan szóban többször k inyilvánította, hogy a jogszabálynak nincs területen kívüli hatálya, ám e tényt írásban nem hajlandó megerősíteni. Ezt igazolják azok a levelek is, amelyeket Németh Zsolt , a magyar külügyi államtitkár küldött Pozsonyba – mondta pozsonyi tudósítónknak Kukan , aki szerint a Benestörvények ügyében kirobbant vita nem veszélyeztetheti a visegrádi országok együttműködését. Az osztrák kancellár szerint a Benesdekrétumok körül támadt vihart a választási kampányok által felkorbácsolt hangulat is fokozza. Wolfgang S chüssel magyar újságírókkal találkozva azt fejtegette, hogy a visegrádi országok körében a témában kirobbant vita összefüggésben áll a közelgő cseh és magyar parlamenti választásokkal. A történelem tanulságainak feldolgozását egyetlen állam sem kerülheti e l – szögezte le Schüssel. „Persze okosabb ezeket a kérdéseket nem a parlamenti választásokra tematizálni, aminek csak az őskommunisták örülnek, például a cseh kampány során” – vélekedett az osztrák kormányfő. Kovács László szocialista pártelnök szerint a m agyar kormányoldal nem érdekelt a visegrádi együttműködés helyreállításában, hanem erényt próbál kovácsolni Orbán Viktor hibájából, és úgy állítja be a helyzetet, mintha a miniszterelnök a Szlovákiából annak idején jogtalanul elűzött magyarok érdekében lép ne fel, amikor a Benesdekrétumokkal kapcsolatosan bírálatot fogalmaz meg. Az ellenzéki politikus erről sajtótájékoztatón beszélt csütörtökön. A pártelnök beszámolt arról: szerdán Brüsszelben megbeszéléseket folytatott a kormányzó lengyel és cseh szociálde mokrata párt, illetve a szlovák kormánykoalícióban részt vevő Demokratikus Baloldal Pártjának képviselőivel, csütörtökön pedig a három ország diplomáciai képviseletének vezetőivel találkozott Budapesten. Tájékoztatása szerint a pártok képviselői, illetve a diplomaták elmondták, hogy országaik érdekeltek a visegrádi négyek együttműködésében, és azt szeretnék, ha a Benesdekrétumok nem válnának a kampány részévé egyik államban sem. vissza munkatársainktól Veszélyben az RMDSZ mér legszerepe A NagyRománia Pártban (NRP) zajló belső háború nyomán a román parlamentben nemsokára olyan erőviszony alakulhat ki, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elveszítheti eddigi „mérlegnyelv” szerepét. Az utóbbi napokban felgyorsu ltak az események az NRPben: több vezető politikus kilépett a pártból. A héten három nagyromániás parlamenti képviselő úgy döntött, hogy átül a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SZDP) padsoraiba. A politikai turizmus a román politikában nem újdonság. Ezt bizonyítja az is, hogy míg a 345 helyes alsóházban az SZDP a Román Humanista Párttal (RHP) együtt a választásokon közös listákon 155 helyet szerzett, ennek a választási szövetségnek jelenleg – az átülések nyomán – 172 képviselője van. Adrian Nastase k ormányfő az NRPs honatyák átülését „természetes” folyamatnak nevezte. Az SZDPnek a képviselőházban három, a szenátusban pedig tizenegy törvényhozót kell még „átcsalnia” annak érdekében, hogy az abszolút többséget megszerezze. Ha az RHP nem fenyegetné szö vetségesét állandóan az önálló parlamenti frakció létrehozásának ötletével, a kormánypárt akár le is mondhatna az RMDSZ támogatásáról. vissza
