Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-19
4 Négyen hivatkoztak a kedvezménytörvényre A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002 tizenegyedik hetében összesen 835 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására. A januártól kiadott új engedélyek szá ma ezzel 8190re emelkedett. Az edd igi tendencia alapján az év egészére továbbra is valószínűsíthető, hogy a kiadott engedélyek száma 2002ben nem éri el majd a 81 ezres felső korlátot. A január 1je óta kiadott engedélyek közül mindössze négy olyan volt, amelyhez a kérelmet a kedvezménytör vény keretében nyújtották be. (MTI) vissza Meghatározóak a kisebbségek Szerbiában 2002. március 19. (9. oldal) Kovács Mária Jugoszlávia soknemzetiségű ország volt, és az i s maradt, így a kisebbségek helyzete történelmének egyes szakaszaiban sorsdöntőnek bizonyult számára – jelentette ki a nemrégiben elfogadott szövetségi kisebbségi törvényt értékelő sajtótájékoztatóján Jugoszlávia budapesti nagykövete. Dejan Jancsa, aki jog i szakértőként maga is részt vett a törvény megalkotásában, egyes elemeiben forradalmi jelentőségűnek minősítette a jogszabályt. A törvény legfontosabb elemének az úgynevezett kisebbségi nemzeti tanácsok létrehozásának lehetőségét nevezte, amelyek két szi nten – szövetségi és (magyar szóhasználattal élve) helyi kisebbségi önkormányzati szinten – biztosít beleszólási, sőt döntési jogot a kisebbségek számára az anyanyelvi kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a kisebbségi nyelv hivatali használata ter én. Ezeknek felállításával – vélte Jancsa – végképp pont kerül annak a régóta terebélyesedő vitának a végére is, hogy ki lehet egy adott kisebbség érdekeinek legitim képviselője. A nemzeti tanácsok, illetve a kisebbségi törvény egyéb rendelkezéseinek fina nszírozása még nem teljesen kidolgozott, annyi azonban már ismeretes, hogy erre külön alapot hoznak létre, amelynek anyagi erőforrásai részben a költségvetésből, részben adományokból származnak majd. vissza Nagyító alatt a B enesdekrétumok 2002. március 19. (9. oldal) MTI A Benesdekrétumok részletes szakértői elemzéséből kitűnik, hogy azok nincsenek, és nem is lehetnek ellentétben az Európai Unió jogrendjével – állította tegnap P rágában Pavel Telicka, a cseh külügyminiszter első helyettese. Telicka – aki egyben Csehország uniós főtárgyalója is – leszögezte, hogy az elemzés eredményei alapján a cseh külügyminisztérium „bizonyos lépések” megtételére készül. Ezeket azonban nem volt h ajlandó részletezni, mert, mint megjegyezte, a tárca vezetésének még jóvá kell hagynia azokat. Annyit azonban a főtárgyaló elárult, hogy Prága a dekrétumok kapcsán „részletesebb tájékoztatást” készít az Európai Parlament képviselői számára. „Szeretnénk tá jékoztatni – még részletesebben mint eddig tettük – ezt a testületet a dekrétumokról és azok hátteréről” – jegyezte meg Telicka. „Megdöbbentő, hogy az Európai Parlament egyes német vagy osztrák képviselői mennyire tájékozatlanok a Benesdekrétumok ügyében” – jelentette ki a cseh diplomata. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője megerősítette, hogy a Benesdekrétumok ügyét nem kötik majd össze Csehország uniós csatlakozásával. Petr Jezek, a cseh külügyminisztérium integrációs osztál yának főigazgatója kifejtette: az elemzésben a szakértők azzal érvelnek, hogy az európai jog átvételének nincs visszamenőleges hatálya, s a dekrétumokat a mai cseh jogrendben már nem lehet alkalmazni. Telicka a sajtótájékoztatón ugyanakkor kifejezte remény ét, hogy a vezető cseh politikusok most már óvatosabbak lesznek, s nem adnak okot arra, hogy újabb nemzetközi vita robbanjon ki a Benesdekrétumokról. Schüssel hajthatatlan. Az osztrák kancellár a Benesdekrétumok kapcsán egy interjúban kijelentette, hog y a holnap Európájában nem lehetnek érvényben diszkriminatív rendelkezések, és Prágának meg kell tennie a felszabadító lépést még az uniós csatlakozás előtt. Wolfgang Schüssel abból az alkalomból adott interjút a Kurier című bécsi lapnak, hogy a barcelonai csúcson a kérdésről beszélt
