Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-23
10 közösségek is eltartanak egy középiskolát. Most Felvidéken is történelmi lehetőségünk van a kedvezménytörvénynek köszönhetően, hiszen egyre többen fedezik fel magukban a mélyen eltemetett magyar gyökereket. A lelkészt az sem rendíti meg, hogy az utóbbi időben az egyházán belül is támadják, nem beszélve azokról a szlovákokról, akiknek szúrja a szemét a lévai magyar gimnázium. Decemberben, a megyei választásokat követő éjszakán a gimnázium összes utcafrontra néző ablakát behajig álták. A Révkomáromtól alig néhány kilométerre fekvő Martos lakosai sokkal szerencsésebbek, hiszen náluk nincsenek etnikai feszültségek. Igaz, alig hétszázan vannak, és mindegyikük magyar. Van egy osztrák állampolgár is közöttük, Katona István, aki szlová k állampolgárnak született, de a nyolcvanas évek végén az Ifjú Szívek táncegyüttes művészeti vezetőjeként megunta a sorozatos letartóztatásokat, és továbbállt Bécsbe. Aztán visszajött, hogy újraálmodja az egykori Fesztybirtokot. A Magyarok bejövetele című körkép szerzője ugyanis itt élt, az Ópusztaszeren látható festmény is itt készült. A Feszty Művelődési Park másodvirágzása a kilencvenes évek közepén indult, amikor Katona István nekifogott kitermelni a háromhektáros területről a több évtized alatt odahor dott szemetet. A dzsungelt sikerült kiirtani, s kiderült, hogy a gyönyörű tavak partján borostyánerdő lapul. Hatmillió koronányi saját tőkét kellett befektetnie ahhoz, hogy a jurták, a sétányok, a tó immár sok ezer látogatót fogadhasson a nyári szezonban, s az idén már egy hatalmas turulmadár is várja a vendégeket. A madár farka a színpad, a mellén kétezerötszáz néző foglalhat helyet, a fejben pedig négy szinten hálóterem, klubhelyiség és mosdók kaptak helyet. A park híre már ismerős a világban, egyre több en jönnek a határokon túlról, és lassan egyre nyilvánvalóbb: újra itt van a felvidéki művelődési élet egyik központja. – Sikerült bebizonyítani, hogy ha összefognak a cselekvő és teremtő erővel megáldott emberek, akkor meg tudjuk valósítani az Illyés Gyul a által megálmodott szellemi közös hazát – fogalmaz Katona István. A néptánckutató szó szerint vérét adta az álom megvalósulásáért: mivel a munkások nem érkeztek meg időben, maga mászott fel a turul csőrére dolgozni, ám leesett, és több helyen eltörte a k arját. – Jól kell sáfárkodunk a saját örökségünkkel – mondja a státustörvény körüli vita kapcsán – , s az anyaországnak is tudnia kell, hogy nemzetének egyetlen részét sem szabad megtagadnia. Hiszen olyanok vagyunk, mint a kenyér – ha a héját valahol feltö rjük, az egész kiszárad. Vissza A kettős állampolgárság nem vethető össze a státusmagyarsággal 20020223 (a nyomtatott MH cikke) Státusigazolvány helyett a magyar állampolgárság megszerzését javasolta tegnap Orbán Viktor a csehországi magyaroknak. Egy televíziós műsorban ugyanis arról faggatták a kormányfőt, hogy miért nem érvényes a státustörvény azokra a magyarokra, akik a benesi kitelepítések nyomán kerültek Csehország területére. A kormányfő ugyanakkor megjegyezte, nem tudja, hogy a hatályos egyezmények lehetővé teszike a kettős, c sehmagyar állampolgárság megszerzését. Lapunk érdeklődésére Csehország budapesti konzulja elmondta, a magyar törvények igen, a csehek azonban "általában" nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. Pontosabban, ha egy cseh polgár kér másik állampolgárs ágot, annak megszerzésekor a régiről le kell mondania. Vannak ugyan olyanok, akiknek megvan a kettős, magyar és cseh állampolgárságuk, ilyenkor azonban általában az történt, hogy a csehet szerezték meg utóbb. Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a m agyar állampolgárság megszerzése sem egyszerű feladat, de legalábbis nagyon nehezen vethető össze a magyarigazolvány kiváltásával. Utóbbinál ugyanis a kérelmezőnek mindössze magyarnak kell vallania önmagát, s igazolnia kell nyelvtudását vagy tagságát egy m egfelelő szervezetben, esetleg egyházban. Az állampolgárság kérése ennél bonyolultabb. Az 1993. évi LV. törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet alapján a magyar állampolgárságot honosítással, visszahonosítással é s állampolgársági nyilatkozattal lehet megszerezni. Honosítási kérelmet nyújthat be az a személy, aki soha nem volt magyar állampolgár, és - bevándorlását az idegenrendészeti hatóság engedélyezte, ezt követően Magyarországon lakóhelyet létesített; - a l akóhely létesítése után a törvényben előírt időtartamon át - egy, három vagy nyolc éven keresztül - folyamatosan Magyarországon lakott;