Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-09
10 Az alkoholizmus komoly gondot okoz más magyarlakta határon túli területeken is. Ukrajnában, azon belül Kárpátalján, a Beregszászi járásban egyes vizsgálatok arról számoltak be, hogy a halálozások közel felét közvetett módon a túlzott alkoholfog yasztás okozta. A Beregszászi járás hagyományos bortermő vidék. Sajnos a mai időben a nemes szőlők helyét kiszorították a direkt termő fajták. A nagy mennyiségben megtermelt nem túl jó minőségű bor nem kerül kivitelre, azt a helyi lakosság fogyasztja el. B izonyos területeken a pálinkafogyasztás is jelentős. A járásban nyilvántartott alkoholfüggők száma nagyon magas, és folyamatosan emelkedik. A regisztrált betegek száma tízezer lakosra a járásban száznyolcvan felett van, országosan ez a mutató „csak” százha rminckettő. Egyes színmagyar falvakban azonban ez a szám a háromszázat is megközelíti. Az alkohol romboló hatása azonban csak egyike lehet annak a számtalan tényezőnek, amelyek a Kárpátmedencében élő magyarság elkeserítő egészségügyi mutatóit előidézik. Ha csak a Magyarország határain belül élőkre vonatkozó adatokat vizsgáljuk, elég egyértelmű az összehasonlítás eredménye: Ukrajnát kivéve minden környező országban magasabb életkorra számíthat a lakosság, mint a magyarországiak. Romániában a magyarországiv al közel azonos a születéskor várható élettartam, ám a rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható, hogy a többségében magyarok lakta erdélyi és partiumi megyékben ez a mutató általában alacsonyabb. Említésre méltó egy másik régió is ebből a sze mpontból: Szlovénia a magyarországit meghaladó gazdasági és szociális mutatókkal rendelkezik, a várható élettartam lényegesen magasabb, a halálozások száma pedig alacsonyabb a mienknél. A magyarok lakta Muravidék és Lendva község halandósága viszont folyam atosan a szlovén átlag felett áll, igaz, ez csak a hatvanöt év felettiek magas halálozásából adódik. Érdekes, hogy a csecsemőhalálozási index is az országos átlag felett van az ottani magyarlakta területeken. Persze ez a két kiragadott példa nem elégséges messzemenő következtetések levonására (a többi környező ország magyarlakta területein a születéskor várható élettartamra vonatkozó felmérések nincsenek), az ismert adatok alapján viszont ijesztő tendenciára következtethetünk. Magyarország rossz mutatóinak okait már régóta keresik a szakemberek. – Hosszú ideje nem találunk magyarázatot arra, hogy miért ilyen magas Magyarországon a halandóság. Pedig a várható élettartam kimutathatóan szoros összefüggésben van a GDPvel, ami nálunk lényegesen meghaladja péld ául a román mutatót – vélekedik Gárdos Éva, a magyar statisztikai hivatal főosztályvezetője. A magas halandóság Magyarországon főként a középkorú, harmincöt és harminckilenc közötti férfiakra jellemző. Ukrajnát kivéve minden szomszédos országban az összes elhunyt közül kevesebbet tesz ki ez a korosztály, mint Magyarországon. Napjainkban a harmincöt éven aluliak halandósági szintje még a fejlett országokhoz viszonyítva is elfogadható, míg a harmincöt és harminckilenc év közötti férfilakosság halálozási arán ya nemzetközi összehasonlításban már a legrosszabbak között van. Meg kell azonban jegyezni, hogy azok a betegségek, amelyek döntően az életük delén lévő férfiak halálozásához vezetnek, már fiatal korban kezdődnek. Így kérdésessé válik a halandósági mutatók által jelzett magyarországi ifjúkori kedvező egészségi állapot. Hazánk magas halandóságában talán szerepe lehet a korábbi megpróbáltatásoknak – az 50es, 60as években a mezőgazdasági munkások tömegének erőszakkal az iparba kényszerítése, az ebből szárma zó térvesztés – , aztán a 70es évektől kezdve a tömeges vállalkozóvá válásnak, amiből újabb gondok származtak. Nem befolyásolják kedvezően ezeket a számokat a helytelen táplálkozási szokások és az egészségtelen életmód sem. Egészségügyi ellátórendszerünkr e lényegesen többet költünk, mint például román szomszédaink, halálozási mutatóink ezt mégsem igazolják. Messzemenő következtetés azért nem vonható le ebből az adatból, mert a sokkal drágább rendszer nem biztos, hogy sokkal jobb is. Számos tanulmány utal a rra, hogy a magyar egészségügy igen drágán működik, talán már indokolatlaul magas a kórházi kezelésre beutaltak aránya, miközben a járóbetegrendelésen és a háziorvosnál a gyógyítás sok esetben hatékonyabb és olcsóbb lehetne. Nem meglepő, hogy a rossz egé szségügyi mutatók magyarázatánál a kutatók sokszor lélektani
